A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2019-ben kezdeményezte az egyetemi filmklubok megszervezését Káel Csaba mozgóképiparért felelős kormánybiztos javaslatára. Az alapgondolat abban gyökerezik, hogy amikor a Budapesti Műszaki Egyetemre járt, igencsak népszerűek voltak a filmklubok, ám idővel kikoptak, és az egyetemi polgárok más programokra kezdtek el járni. Habár a mai napig szerveznek hasonló filmes klubokat művelődési házak, közösségek, a szüleink vagy akár a korábbi egyetemista generációkra jellemző lendületes és pezsgő egyetemi filmklubkultúra sajnos alábbhagyott – hangsúlyozta Lukácsy György újságíró, szerkesztő, kritikus, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa, a szóban forgó projekt vezetője. Hozzátette, hogy a másik alapgondolat az volt, hogy megismertessék a magyar filmkincset, filmkultúrát a fiatalokkal. Kiemelte, hogy három nehezítő körülménnyel szembesültek a program előkészítésekor. Egyrészt nehézséget okozott a magyar forgalmazási rendszer, hiszen a mozik nagy része nem magyar tulajdonban van. Másrészt az indulásra hatással volt a koronavírus-járvány, ami gátat szabott a közösségi filmélménynek, most pedig a rezsiválság és az ebből fakadó bizonytalanság állítja az egyetemi filmklubokat és szervezőiket sosem látott kihívások elé.
A vállalkozás ellen szól, hogy a közösségi filmnézés az utóbbi években háttérbe szorult, először a DVD-k, majd a letöltések, manapság pedig a streaming platformok térnyerése miatt. Így bátran feltehetjük a kérdést, van-e az egyetemi filmkluboknak létjogosultsága. Lukácsy György szerint abszolút van.
Sok filmklubba járok, és azt látom, szeretnek beszélgetni a hallgatók. Ugyan először furcsállják, de hamar kiismerik a műfajt és magabiztossá válnak, és idővel szívesen megosztják egymással az érzéseiket, gondolataikat is egy-egy alkotásról.
A kialakított modell célja, hogy az egyetemek anyagi hozzájárulás nélkül vehessenek részt a programban. A filmintézet jogi, forgalmazási szakembereivel közösen összeállítja a filmlistát, és ezeket a tartalmakat jogtisztán adja tovább a felsőoktatási intézményeknek egy online felületen.
A filmklubok vezetői – az egyetem polgára, tanár vagy hallgató – honoráriumot kap az elvégzett munkájáért, ami magába foglalja a havi két vetítés megszervezését, a közösségi médiában és az egyetemi platformokon való promotálást, illetve az adminisztrációt is. A filmklubok vezetőire van bízva, miként szervezik, mivel egészítik ki ezeket az alkalmakat, hogy a nem esztétika vagy éppen média és film szakos hallgatókat is el lehessen érni.
A projekt vezetője példaként hozta fel azt, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen Zalán Márk filmklubvezető a tanrendhez illesztette a programot, vagy Szabó Júlia, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának munkáját említette, aki minden vetítésre vendégeket hív, akikkel utána feldolgozzák, értelmezik a látottakat. Itt érdemes megjegyezni, hogy a programban külön keretet biztosítanak a vendégek költségeinek megtérítésére.
Próbáljuk bemutatni a klasszikus, 1990 előtt készült filmeket, amelyek a Nemzeti Filmintézet Filmachívumban egytől egyig megtalálhatók. De próbálunk újabb, az elmúlt években forgatott és bemutatott filmeket is műsorra tűzni. Ebben a szemeszterben már felkerült a listára hat olyan alkotás, amelyek 2019 óta készültek el. Sőt, az idei Magyar Mozgóképfesztivál nagyjátékfilmes fődíjasa, Kis Hajni Külön falka című filmje is bekerült a választékba.
A program sikerességét mutatja, hogy már több forgalmazó is jelentkezett: szívesen csatlakozna a kezdeményezéshez. Egyre többen ismerik fel, hogy az újjáélesztett filmklubokban mennyi lehetőség van, egyre többen tapasztalják meg a közösségi filmélmény varázsát és ismerkednek meg a magyar filmek csodás világával.
Borítókép: Lukácsy György szerint fontos , hogy az egyetemisták megismerjék a magyar filmkincseket (Fotó: Teknős Miklós)
