– Petőfi születésének 200. évfordulójára készülünk – kezdte mondanivalóját Lezsák Sándor.
Nincs olyan szeglete a világnak, ahol ne emlékeznének meg a költőről. Sok alapítványi, egyesületi, kormányzati megemlékezés után egy nemzetközi műfordítói pályázati kezdeményezésről számolhatok be. A Lakitelek Alapítvány és a Türksoy (Türk Kultúra Nemzetközi Szervezete) a költő születésének 200. évfordulója alkalmából versfordítói pályázatot hirdet azeri, kazah, kirgiz, török, türkmén és üzbég nyelvekre. A pályázat egy kötelező vers, a Szabadság, szerelem című költemény fordításából és egy vagy több szabadon választott Petőfi-vers fordításából áll
– sorolta az alelnök. Mint mondta, a győztesek pénzjutalom mellett hétnapos országismertető utazáson vesznek részt Magyarországon.
Az ünnepélyes eredményhirdetést Kiskunfélegyházán tartják jövő március 15-én.
A Türksoy egy nemzetközi kulturális szervezet, melynek tagjai olyan országok, ahol jelentős török népesség él és a török nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélik. Tevékenységének célja a türk népek közti kulturális kapcsolatok erősítése, a közös kulturális örökség megőrzése az eljövendő nemzedékek számára, illetve megismertetésük a világgal.
Lezsák Sándor beszélt arról is, hogy kazahsztáni látogatása során a kazah tárgyalófelekkel való találkozókon szólt a 2023-as Petőfi-évfordulóról és a nemzetközi Petőfi-műfordítói pályázatról.
Asztanában megbeszélést folytatott Jerlan Kosanovval, a Kazah Köztársaság Parlamentje elnökével, akivel megemlékezett a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének harmincadik évfordulójáról. Megbeszélést folytatott továbbá Darkhan Kidirali-val, a Kazah Köztársaság információs és társadalomfejlesztési miniszterével, Szajaszat Nurbek tudományügyi és felsőoktatási miniszterrel, valamint a Nazarbajev Egyetem vezetésével. E megbeszéléseken napirenden voltak a magyar fél által biztosított Stipendium Hungaricum ösztöndíjak mellett az egyetemek közötti kapcsolatok, így kiemelten a kecskeméti Neumann János Egyetem és a kazah felsőoktatási intézmények közötti együttműködés kialakítása.
A sajtótájékoztatón Lezsák Sándor bemutatott két most kiadott könyvet is. Az egyik Buda Ferenc 550 Kazak szólás és közmondás című kötete, melyben az illusztrációként felhasznált fényképek Mándoky Kongur István hagyatékából valók.
A kötet kazak közmondásait magyar irodalmi nyelvre ültető Kossuth-díjas magyar költő, Buda Ferenc, a nemzet művésze, akinek kapcsolata és kötődése a kazak kultúrához több mint harmincéves. Két korábbi munkáját érdemes itt megemlítenünk: 1988-ban jelent meg kazak népmeséket közreadó műfordítása, majd 1997-ben a török nyelvű szólásgyűjtemény műfordítása. Ez a kötet Mándoky Kongur István turkológusnak is emléket állít.
A másik bemutatott kötet Mészáros Márta és Nagy Molnár Miklós munkája, a Kun képes lexikon, amelynek előszavában olvashatjuk, hogy a kunok eredetéről és történetéről keveset tudunk, pedig szinte mindennap találkozhatunk olyan szóval, vagy névvel, ami a kunokhoz köthető.
A lexikon egy sajátos összefoglalót ad a kunokról és a kunokhoz kapcsolódó ismereteinkről. Könnyen eligazodhatunk a hozzájuk kötődő szavak sorában, felfedezve múltjukat, életmódjukat, egyediségüket, sajátos emlékeiket a XIII. századtól napjainkig. A Nagykunság és a Kiskunság kun településeit is megismerhetjük a könyvből. A rövid, tömör fogalomtárat gazdag képanyag egészíti ki. Megtaláljuk benne a jeles történelmi személyeket, írásos emlékeiket, továbbá olvashatunk a kun hagyományőrzésről és azokról a településekről, ahol ápolják ezeket a hagyományokat.
