Havas Zsolt, a gödi Duna-part közeli, felette hangulatos kertjükben, a teraszon állította fel a játékot. Tábla, dobókocka, figurák és feladatkártyák – ahogy dukál. A figurák a Maszk Bábszínház előadásainak szereplőit formázzák, mint például Mátyás király hollója vagy udvari bolondja. Nem kizárólag a bábuk, de maga a játék szintúgy a meséken, mondákon, a társulat színpadi produkcióin alapszik. – Mielőtt rendkívüli irodalomórákon szerepeltünk volna, már akkor fontosnak éreztük, hogy egy-egy történelmi kort bemutassunk a gyerekeknek – árulta el Havas Zsolt bábszínész, aki elmagyarázta: előadásaikat követően kérdéseket tettek fel a diákoknak a látottakkal kapcsolatban, illetve tablókkal segítették a megértést.
A koronavírus-járvány kényszerpihenője alatt sem tétlenkedett a kis társulat, hanem elkészítették a Mesélő várak elnevezésű társasjátékot. – Ami mellé jár három füzet – jegyezte meg a társulat alapítója, hozzáfűzve: mindegyik valamelyik előadásukat mutatja be.
A kiválasztott báburól azután e füzetekben találnak ismertetőt a gyerekek, ezáltal válik világossá, melyik történelmi korba jutottak
– folytatta a bábszínész, majd nekem szegezte a kérdést:
– Melyik figura tetszik?
A pásztorfiút választottam.
– A huszti beteglátogatók című Jókai Mór-novella egyik szereplője – lapozta fel a hozzá tartozó ismertetőt a füzetben Havas Zsolt. – Mindenképpen szeretnénk, ha olvasnának a gyerekek – szögezte le, majd megjegyezte: ugyanakkor linkeken keresztül eljuthatnak a Maszk aktuális előadásához. – De örökké hangsúlyozzuk, hogy először olvassák el a művet, amit bábszínpadra vittünk.
Nem csoda hát, hogy a játék során el kell olvasniuk az egyes füzetekben található meséket. – Korosztályra bontott tesztsorozatokkal lehet ellenőrizni, megismerték-e a történetet, azaz valóban olvasták-e – fejtette ki a bábművész, aki példát is hozott rögvest: egészítsd ki a mondatot, Mátyás a … bíróval találkozott. Netán válaszolni kell egy kérdésre: mit adott jutalmul a bírónak a király?
– Ugyanakkor a bábelőadásra vonatkozó ismeretanyagra szintén rákérdezünk – folytatta Havas Zsolt, s felolvasta a kezében lévő kártyát. – Mátyás címerében van egy madár, ami az előadásban is szerepel. Mi az? Sas, papagáj, holló?
Az út kalandokkal, csapdákkal, kérdésekkel tarkított, ám aranyat is lehet gyűjteni, amíg végül célba érnek. Ha valaki Rákóczi korabeli figurát választ, a vezérlő fejedelem szülőhelyéről kell elinduljon. Persze, ahhoz előbb tudnia kell, hol is született a kurucok vezére.
– Borsiban – így Havas Zsolt. – Tehát onnan indul, s jut el a történet végén Huszt várába.
Amely a Rákóczi-szabadságharc egyik központjának számított, s csupán a szabadságharc bukása után került osztrák kézre. A császár utasítást adott a lerombolására, ám végül villámcsapás pusztította el. A várba – meg az összesbe – kizárólag az léphet be, aki begyűjtötte a játék során a jogart, a koronát és a kardot. A figuráktól függően a játékosoknak más-más várba kell bejutniuk. Ezekből több akad, a huszti mellett a visegrádi, a kolozsvári és Gács vára, no meg Székesfehérvár, azaz a társas ideális három vagy hat játékos számára.
– Vannak mesemegállók, amely mezőket könyv jelöl – mutatta a bábművész, majd így folytatta: a pergamenmezőkhöz tartozó kártyák pedig értékes tudást rejtenek. – És itt az idővonal, erre vonatkozó feladatokat a kérdéskártyák fogalmaznak meg – magyarázta és olvasta Havas Zsolt: – Mutasd meg Buda elfoglalásának időpontját! Innen számítjuk a törökök 150 éves uralmát. Ezt megkeresi a diák, s ott szerepel 1541. Buda elfoglalása. Ha megtalálja, máris hozzájut egy aranyhoz.
A játéktábla a történelmi Magyarország egészét felöleli. A tanulságos, szórakoztató, hiánypótló játékot ingyen kapják meg az iskolások, ahol lehet, előadással egybekötve.
Borítókép: Történelmi témákat is földolgoz a társulat (Fotó: Facebook)
