Elhunyt Béres János zenepedagógus

A furulya és tágabb értelemben a „fúvóstársadalom”, illetve oktatás számára Béres János etalon. A mai napig az általa írt kottákat használják és pedagógiai módszerei alapján tanítják a furulyát az alap- és középfokú szakiskolákban.

Magyar Nemzet
2022. 11. 25. 16:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Béres János 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. Az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát 1955-ben végezte el, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951 és 1953 között az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulyaszólistája volt.
1951-ben a Kodály Zoltánnal való találkozása inspirálta, hogy a zenetanári pályát válassza. Vele mindvégig szoros kapcsolatot ápolt. 1952-től aktívan tanított. Ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, ezen belül elkészítette a hangszereket (Béres furulya) és a tanterveket. 

A furulyaoktatáshoz 12 tankönyvet írt, amelyből a háromkötetes Furulyaiskolája 1965 óta több százezer példányban jelent meg, valamint más nyelvekre is lefordították. 1975-ben alapította meg az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát.


1960-ban népi kamarazenekart alapított, amely a mai napig működik. Számtalan felvétel készült vele a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. 

A „Béres Kamarazenekar” kísérte a Magyar Televízió „Röpülj, páva!” versenyét és az Országos Filharmónia hangversenysorozatait.

A Magyar Rádió munkatársaként 1951 és 2005 között a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, valamint kilenc országos népzenei fesztivál szervezője volt. Több mint ötezer alkalommal lépett színpadra furulyával, elsősorban Magyarországon, de hangversenyezett Európa majdnem mindegyik országában, ezenkívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban, Törökországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Mind a hazai, mind a külföldi hangversenyeken szenzációként hatott, hogy a különböző létszámú és összetételű zenekarokat karmester nélkül vezette furulyával.
Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010). 2014-ben tevékenységét Kossuth-díjjal ismerték el.
 

Borítókép: Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, népzenekutató, zenepedagógus budapesti otthonában 2014-ben (Fotó: MTI/Soós Lajos)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.