Miként Rostás Mihály előrebocsátotta: fő zenekara a Romengo, amely feleségét, Lakatos Mónikát kíséri, akivel egyébként Romanimo név alatt duóban szintén fellépnek, magyarországi oláhcigány hallgatókat és balladákat előadva. Továbbá ott a Lakatos Mónika és a Cigány Hangok. Abban már nem aktív énekeseket, muzsikusokat vagy nem hivatásos énekeseket zenészeket hívnak partnerül, állandóan változó felállás mellett.
Mindannyian otthonról hoztuk az oláhcigány zenét, autodidakták vagyunk, nem tudunk kottát írni, olvasni
– vallotta be Mazsi, rámutatva: a magyarországi cigányzene sokszínű, az éttermi muzsikától, az oláh folklóron át, a beás dalokig. Ez utóbbiról Rostás Mihály fontosnak érezte megjegyezni: noha a beások létszáma a legkisebb hazánkban, nem kizárólag őrzik nyelvüket, de énekelnek is rajta. – Az szintén fontos, hogy az anyaország muzsikája mennyire hat a cigányzenére. Ugyanakkor a magyar népdalra szintén hatott a cigány folklór – szögezte le a muzsikus.
Lényegi különbség azonban, hogy az oláhcigány muzsika élő népzene, a mai napig születnek új dalok, új dallamokkal, szövegekkel. A magyar népzene fejlődése, formálódása, változása a hagyományos paraszti kultúrával együtt megszűnt, a dalokat, zenekari számokat pedig a XIX–XX. század fordulójától, azaz az új stílusú (már nem kizárólag pentaton) magyar népdal kezdetétől felgyűjtött, Vikár Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, illetve a táncházmozgalom zenészei által lejegyzett formákban adják elő. E gyűjtemény fontos része a cigány folklór.
Eme élő cigány folklór gazdagságának újabb példáját adja Rostás Mihály a MazsiMó–GipsyMó együttesével. – A Romengóval folytonosan kísérletezünk, bevonva olyan zenészeket, akik messze állnak a cigányzenétől, mint Dresch Mihály vagy Lukács Miklós, no meg Juan De Lerida – árulta el Rostás Mihály.
A spanyol cigány flamenco gitáros maga is kedvtelve keveri a hagyományt különféle improvizatív muzsikákkal. S itt elérkeztünk MazsiMó–GipsyMóhoz, s a Móhoz, ami tiszteletteljes tegező megszólítás. – A Gipsy Kings árnyékában próbálunk hasonló zenét játszani – vallotta be Rostás Mihály Mazsi.
Azaz katalán rumbát. A műfaj az ötvenes években alakult ki – miként neve mutatja – Katalóniában.
A feldolgozások mellett igyekszünk saját számokat írni, ám a közönség elvárja tőlünk a Gipsy Kings-dalokat
– mondta a gitáros.
A MazsiMó-GipsyMó nem kevesebb, mint tizenegy tagot számlál. A nagyszámú muzsikus, három kivétellel, mind Rostás Mihály Mazsi rokona, akik jellemzően gitárosok.
A katalán rumba játékmódja közelebb áll a flamenco gitározáshoz, mint amit Rostás Mihály többi formációjában hallhatunk. – Igen, itt nem pengetővel, hanem körömmel játszunk, ráadásul mind az öt ujj penget – magyarázta a muzsikus. – Mi már gyerekkorunkba megtanultuk ezt a technikát Balogh Gusztival, amikor a Gipsy Kings-számokkal ismerkedtünk, az ő gitározásuk ösztönzött, hogy zenész legyek.
Balogh Guszti gitáros-énekes karrierje együtt indult Lakatos Mónikáéval, amikor 1996-ban – a Malgot István vezette, a Hold Színház tagjaiból alakult – Lakatos Mónika és a Hold Gyermekei megnyerte a Ki mit tud?-ot. A zenekarban – ki más? – Rostás Mihály Mazsi gitározott.
