A sajátságos elbeszélőmód fájóan és dermesztően balladisztikussá és mélabússá teszi a könyv hangulatát és a történteket. A találkozás sok csalódása és kevés öröme, a nászéjszaka minden kínja, a becsapottság összes jegye (a házasságközvetítői szolgáltatást igénybe vevő, egy ideje már Amerikában élő japán férfiak szemérmesen hazudtak a jövendőbelijüknek arról, mi vár rájuk, és csak a megérkezés után derül ki, hogy csupán egy pluszfőnyi munkaerőre volt szükség, aki jó, ha ellátja asszonyi teendőit is; mint az egyik nő mondja: „Csak azért vettél feleségül, hogy legyen valami segítséged a farmon”), a rettenetes körülmények között való mindennapi, lélekölő és bármiféle kiútnak még a halvány reményével sem kecsegtető munka, a gyerekek megszülése és felnevelése, aztán pedig az amerikai többségi társadalom gyanakvása és agressziója, amelynek következtében a japán családok mind eltűnnek a városokból, senki sem tudja, hová, olyannyira, hogy a feloldó, katartikus, Eltűnés című utolsó fejezetet már amerikaiak mesélik el, ugyanúgy többes szám, első személyben.
Rendkívül aprólékos felsorolás (valamiért Oravecz Imre nagyszerű verseit idézi fel a Halászóember című kötetből, ahogy mindkét szerző szinte kétségbeesetten sorolja, írja le, nevezi meg és teszi ezáltal feledhetetlenné és el nem felejthetővé a hajdani történéseket) olvasható minden bekezdésben, a szerző a többes szám, első személy mellett egyenként is rávilágít személyekre, van, hogy megnevezi őket, van, hogy csak „egyikünk”-ként hivatkozik rájuk, és minden sorba, mondatba egy-egy sorsot, legtöbbször tragédiát kódol olyan mesteri sűrítéssel, amelyhez tényleg csak a balladák sűrítési jellemvonásai érnek fel: „Egyikünk elkövette azt a hibát, hogy beleszeretett a férfibe, és a mai napig rá gondol éjjel-nappal. Egyikünk mindent bevallott a férjének, aki elverte seprűnyéllel, aztán lefeküdt zokogni. Egyikünk mindent bevallott a férjének, aki elvált tőle, és hazaküldte a szüleihez Japánba, ahol most napi tíz órát dolgozik egy selyemgombolyító üzemben, Naganóban. Egyikünk mindent bevallott a férjének, aki megbocsátott neki, aztán maga is megvallott pár bűnt. Van egy másik családom is, fenn, Colusában. Egyikünk senkinek nem mondott semmit, és szép lassan megőrült. Egyikünk levélben tanácsot kért az anyjától, aki mindig tudta, mi a teendő, de sose kapott választ. Ezen a hídon egyedül kell átkelnem. Egyikünk megtöltötte fehér esküvői kimonója ujjait kövekkel, és besétált az óceánba, mi pedig azóta is mindennap elmondunk érte egy imát.”
A szerző még ezekbe a rövid, felvillanó sorsokba is képes további történeteket kódolni, anélkül, hogy megmagyarázna bármit is; több szereplő újra és újra felbukkan, életük és történeteik töredékei, jellemük és jellemük változása folytatódnak és tovább történnek, akár egyazon bekezdésen, mondaton belül is
– íme egy részlet abból a fejezetből, amikor a kiutált japán családok útnak indulnak (és itt kapunk magyarázatot a címre is): „»Kérem szépen, valaki ébresszen fel,« motyogta Kacuó, mikor a férje San Diegó-i mosodájából útnak indult. Fumikó egy courtlandi panzióból ment, de előtte bocsánatot kért, ha esetleg bármikor problémát okozott volna. Vele ment a férje, aki előtte rászólt, hogy igyekezzen, és fogja be a száját. Miszujó méltóságteljesen ment, nem haragudott senkire. Csijokó, aki évekig ragaszkodott hozzá, hogy Charlotte-nak nevezzük, most ahhoz ragaszkodott, hogy nevezzük Csijokónak. »Most gondoltam meg magam utoljára.« Ijó bőröndjének mélyén hangosan csörgött egy vekker, és nem állt meg, hogy elhallgattassa. Kimikó a retikülje nélkül ment, és túl későn jutott csak eszébe, hogy a konyhaasztalon maradt. Harukónál egy aprócska, mosolygó bronzbuddha ment fel a padlás egyik sarkába, és a mai napig ott mosolyog.” (Szeretném még kiemelni a remek fordítást, és az igen találó borítót – Pintér József munkáját –, amelyik tökéletesen felidézi, hogy Japánban a törött tárgyakat aranyporral kevert ragasztóval illesztik újra össze, és így a törött, megviselt tárgyak – és életek – értéke még növekedik is: egyedivé és patinássá válik.)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!