A magyar középkor legdicsőbb korszaka az Árpád-házi királyok uralkodása, amikor Magyarország Európa egyik legnagyobb, leggazdagabb vezető hatalma volt. A produkció közleményében olvashatjuk, hogy a filmben megismerjük királyaink emberi oldalát, együtt éljük át velük dilemmáikat, kudarcaikat, dicsőségeiket. A Szent Koronával megkoronázott ifjú Árpád-házi király, II. András a kalandok és megpróbáltatások közben egyre bölcsebb uralkodóvá válik, az ország érdekében új szövetséget köt népével, amelynek szabályait a történeti hagyomány szerint az 1222. április 24-én, Szent György napján kiadott Aranybullában fekteti le. A dokumentum összegezte az Árpád-házi királyság több mint két évszázados államszervezési tapasztalatait és a nemesi tulajdonjog, valamint az ellenállási jog biztosításával megteremtette a későbbiekben a polgári értelemben vett magántulajdon és népszuverenitás jogintézményeinek történelmi előképeit.
A forgatás előtt több mint hatszáz oldal szakanyaggal és tíz történésszel dolgoztak a szakértők, amelynek végén konszenzusos alapon dolgozták ki a jeleneteket és számos különleges részletet. Kiderült többek között, hogy András és Gertrúd kapcsolata szerelmi házasság lehetett, ami akkoriban nem volt szokványos. András címerében két oroszlán között ott a szív – életében mindig jelen voltak a nagy érzelmek. Uralkodását tekintve gondolhatunk a nagylelkű birtokadományozásokra, vagy hogy egész gyermekkorától viszályban állt testvérével, Imrével, a trónörökössel. A sors végül úgy hozta, hogy 1205-ben ő ülhetett a trónra. Gertrúddal öt gyermekük született, köztük a legendás Szent Erzsébet, valamint a későbbi IV. Béla, második honalapítónk. Ami pedig Bánk bánt illeti, kiderül a kutatásokból, hogy nem ő a gyilkos. Az egyetlen, akit András kivégeztetett Gertrúd halála után, az Péter ispán, vagyis Petur bán volt.
Kriskó László, az Aranybulla című televíziós sorozat rendezője és egyik producere kérdésünkre elmondta, hogy a televíziós dokumentumsorozatban többnyire játékfilmes részek vannak, ahol a színészi játék és párbeszéd dominál, de a narrátor és történészek segítségével is igyekeznek még hitelesebb képet adni a korról. Kiemelte Romhányi Beatrix egyháztörténészt, aki rengeteget segített a korról, a szokásokról kialakított képben. Major Balázs régész a Szentfölddel és a keresztes hadjáratokkal, Veszprémy László történész a hadtörténettel foglalkozott, és segített Teiszler Éva, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint elmondta, a film 45 évet ölel fel, III. Béla halálától (1196) a muhi csatáig (1241), és reményeik szerint ebből nemcsak televíziós sorozat, hanem egész estés moziverzió is készül. Utóbbiban már nem lesznek megszólalók, csak az egybefüggő történet.
Egy olyan sorozatot, később mozifilmet szeretnénk letenni a nézők elé, mint annak idején a Jókai-regényekből készült nagy történelmi filmjeink vagy az Egri csillagok
– mondta a rendező. – Egy olyan filmet, amely évtizedek múlva is visszanézhető lesz és a felnövő nemzedékeknek is ad egy átfogó képet szent királyaink nemzetségéről, életéről, és arról, milyen emberek lehettek valójában – foglalta össze Kriskó László.
A II. Andrásról és koráról készülő film hiánypótló: magyar filmen eddig nem látott középkor tárul a szemünk elé nagyszerű, hiteles jelmezekkel, díszletekkel, kellékekkel, kiváló színészi alakításokkal. Az idősebb II. Andrást Trill Zsolt, a fiatal királyt Veréb Tamás, Gertrúdot Törőcsik Franciska, János érseket Rátóti Zoltán alakítja, a teuton lovagok vezére Fenyő Iván, az öreg keresztes László Zsolt. A rendező Kriskó László, az operatőr Csincsi Zoltán, a producerek Rákay Philip, Csincsi Zoltán, Hábermann Jenő és Kriskó László. A stáb dolgozott Fóton, Etyeken a Korda stúdióban, Göbölyjáráson, a tárnoki kőbányában, az alcsúti arborétumban, de kiemelkedő helyszín volt az éppen felújítás alatt lévő jáki templom is. A csatajeleneteket Pátyon és Budakeszin forgatták. A filmhez a ruhákat egy madridi ruharaktárból hozták, a bútort egy római kelléktárból kölcsönözték. Luzsi Timea jelmeztervező, Kriskó Ancsa maszkmester és Gulyás Kiss Zoltán kaszkadőr is dolgozott a filmen.
Borítókép: Jelenet a filmből (Fotó: MTVA)
