Katolikus jelenlét a világban

Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója mutatta be az Örök Város szívében található Santo Stefano Rotondo-templomban felállított Magyar katolikus jelenlét a világban című kiállítást.

2022. 12. 02. 6:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Kinek a kezdeményezéséből és milyen indíttatásból született ez az igen gazdag válogatás, mely a magyar katolikusok évszázados jelenlétéről tanúskodik szerte a világban?
– A 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kitűnő alkalmat nyújtott a kiállítás anyagának előkészítéséhez. Amikor a katolikus világ ellátogatott Budapestre, szerettük volna megmutatni, hogy Magyarország és a magyarok mivel járultak hozzá a katolikus egyház küldetéséhez, szolgálatához, művészetéhez, tudományához, pasztorális tevékenységéhez, missziós munkájához. Ehhez kerestük meg a megfelelő helyszíneket, tárgyakat, történeteket. Azt kértük a világ legkülönbözőbb részein működő nagykövetségeinktől, hogy gyűjtsék össze az adott országban a magyarokhoz kapcsolódó történeteket, katolikus hozzájárulást, és ezeket lehetőleg fényképekkel dokumentálják.

 

– Voltak a múltban hasonló kezdeményezések?
– A reformáció 500. évfordulóján 2017-ben a Külgazdasági és Külügyminisztérium készített egy kiállítást, amely a magyar reformáció történetét mutatta be. A katolikus jelenlétet bemutató kiállítás tehát egy korábbi kezdeményezést egészít ki.

 

– Sok újdonság látott napvilágot, vagy már ismert történetek, kulturális és vallási kincsek kerültek ezáltal egy gyűjteménybe?
– Nagy részük ismert volt a kutatók előtt, de egy-két érdekesség azért előkerült. A célom az volt, hogy a nagyközönség előtt kevésbé ismert érdekességekre is felhívjuk a figyelmet. A kiállítás különös értéke abban áll, hogy egy átfogó képet ad a magyar katolikus jelenlétről a világban. Nemcsak egy régióra, szerzetesrendre vagy művészetekre szűkíti le, hanem megmutatja, hogyan gazdagították, illetve gazdagítják ma is a magyarok a katolikus világot.

 

– Mire lehetünk magyarként a legbüszkébbek? Mi az, amit mindenkinek érdemes ismernie?
– Több kiemelkedő magyar művészt adtunk a világegyháznak, és olyan rendkívüli művészeti alkotásokkal gazdagítottunk más országokat, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben. Rómában jól ismert Hajnal János és Prokop Péter képzőművész, Kaliforniában Piczek Izabella és Edit munkássága. Az Ozsvári Csaba ötvösművész által alkotott evangéliumoskönyv-borítót a mai napig rendszeresen használják a Vatikánban. Washingtonban az amerikai püspöki konferencia székháza előtt álló Krisztus-szobor is egy magyar művész alkotása.

 

– A kevésbé ismert emlékek közül mit emelne ki?
– Quitóban, Ecuador fővárosában van egy XVII. századi, gyönyörű jezsuita templom. Ott egy magyar misszioná­rius is szolgált, de talán már ezt megelőzően, a templom díszítésekor megfestették a kupolában a kor legfontosabb jezsuita püspökeit, bíborosait. Ebben a sorban ott találjuk Pázmány Pétert is. A másik érdekes példa a Csendes-ó­ceán közepén található Palau Köztársaság, Koror szigete, ahol a legjobb katolikus középiskolát 1949-ben alapították, és egy amerikai támogató kérése nyomán Mindszenty Józsefről nevezték el. Gondoljunk bele: 1949-ben a Csendes-óceán közepén egy pici szigeten iskolát neveztek el a magyar bíborosról, hercegprímásról, aki abban az időszakban Budapesten börtönben sínylődött. Nem feledkezhetünk meg a nagy magyar szentekről, akiknek tisztelete, illetve ereklyéi is eljutottak a nagyvilágba. Például a világszerte népszerű Szent Erzsébetet külföldön „magyarországiként” emlegetik, így az ő ünnepén minden katolikusnak hazánk jut az eszébe.

 

– A magyar katolikusok miben nyújtanak manapság támaszt a világ keresztényeinek?
– A keresztények megsegítése az a speciális terület, ahol sokat teszünk. Az ismert Hungary Helps program erőfeszítéseit több esetben kiegészítik a magyar katolikus egyház adományai és a hívek gyűjtései, vagy olyan civil kezdeményezések, amelyek hívő emberek nevéhez főződnek. Ilyen például Fodor Réka missziós orvos, aki Nigériában tevékenykedik vagy Hardi Richárd testvér, aki egy szemészeti klinikát hozott létre Kongóban. Természetesen Magyarország kormánya ezen kezdeményezésekhez is nyújt támogatást.

 

Borítókép: Érszegi Márk Aurél a kiállításon (Forrás: Magyarország Szentszéki Nagykövetsége)

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.