– A lőcsei honvédszobor esetében nem ezt a szobrot kerestem, hanem a Tompa-szobrot. Mindkét mű Faragó József alkotása. A költők szobrait jellemzően nem törték össze a szoborrombolás nyomán, ezért feltételeztem, hogy talán megvan egy közgyűjteményben, és kerestem Faragó József szobrász hagyatékát. Egy múzeumi munkatárs megemlítette, hogy a Tompa-szobor nincs a hagyatékban, csak egy katonaszobor darabja. Tudtam, hogy ennek a szobrásznak két köztéri szobra volt, az egyik a lőcsei Honvéd. Másnap már ott is voltunk a töredékért – mesélte az értékmentő aktivista.
A kötet első két fejezete hazafias indíttatású emlékjelei és a harmadik fejezet osztrák–magyar szövetséget szimbolizáló szobrai után a negyedik fejezet könnyedebb vizekre evez, a fürdőélet emlékeit öleli fel,
olyan fotókkal is illusztrálva, melyek egy nyugodtabb, emberibb tempójú kor hangulatát sugározzák, például „Hajts Béla iglói kertjében almaszüret közben”.
Az írást megelőző munka természetesen csapatban folyik. – Jó csapatra van hozzá szükség. Most éppen az egyesületi munkatársaimmal kirándulásra megyünk, közben dolgozunk is. A könyv elmélyült munkája pedig a Covid időszaka alatt születhetett meg. Valóban a terep emberének tartom magam, és a levéltári anyagok bújása nem szokott beleférni az időmbe. Azzal, hogy létrejöttek a digitalizált adattárak, a levéltárba járást meg lehet spórolni, tehát a digitalizálás tette lehetővé ezt a kutatást számomra, például az Arcanum és a Hungaricana közgyűjteményi portál – fogalmazott Orosz Örs, majd hozzátette:
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!