1968 szimbolikus dátum a kétpólusú világrend mindkét oldalán. Ekkor éli virágkorát a hippimozgalom, Párizsban egymást érik a diáklázadások, Olaszországban is mozgolódnak a fiatalok; elsősorban a konformizmus, a fogyasztói társadalom ellen, de leginkább a szexuális szabadság térnyeréséért.
A vasfüggöny kelet-közép-európai oldalán ugyancsak izzik a parázs a hamu alatt. Lángra is lobban Prágában, ám a szocialista-testvéri intervenció lánctalpai hamar gondoskodnak a tűzfészek eltiprásáról. A gazdasági reformok (igaz, csupán magyar vonatkozásban) igen, a társadalmi-politikaiak szóba sem jöhetnek.
1968-ban indul világhódító útjára a Hair, Galt MacDermot, Gerome Ragni és James Rado rockmusicalje. A darabot, amely 1967-es ősbemutatóját követően mindjárt műfajt is teremtett, a következő év áprilisától kezdődően 1750 alkalommal mutatták be a Broadwayn.
A cím sokat elárul: a hosszú haj mint külsőség nem egyszerűen egy szubkultúra (legfőképpen a beat- és a hippitársadalom) divatja, de egyszersmind a lázadás szimbóluma is. Szembenállás a fennálló társadalmi renddel (Nyugaton a fogyasztás ellen, Keleten épp ellenkezőleg, a fogyasztásért), a szabadság, az együvé tartozás, a közös gondolkodás jelképe, amely aztán összekapcsolódik a háborúellenességgel, szélsőséges esetben (kiváltképp a Nyugat, illetve az Egyesült Államok esetében) a társadalmi kirekesztettséggel.
A Hair musical koncepciója mindezek egy darabba sűrítése. A sajátosan szabad életvitelű New York-i hippik egyik csoportjába csöppen egy magyar–lengyel származású, Amerikába emigrált család sarja, Claude Bukowski, aki a többiekhez hasonlóan megkapja a katonai behívóját. A fiúknak azonban fegyverellenes, békepárti hippiszemléletük, vagy épp a szabadsághoz, szabadossághoz szokott életmódjuk feladásának okán semmi kedvük Vietnamban hősi halált halni. És ugyanezt várják el a tőlük eltérő szemléletű Claude-tól is.
A Hairt 1979-ben Milos Forman rendezésében filmesítették meg óriási sikerrel. A katartikus hatást a megújult, friss hangszerelést kapott betétdalok is fokozzák, amelyek tökéletes szimbiózist alkotnak a darab eszmei mondanivalójával. A Vándorfi László rendezésében készült élőzenés változat is ezt az utat követi, ugyanakkor a szerzői jogok értelmében a film forgatókönyve nem használható fel színházi célra; utóbbira kizárólag az eredeti színpadi mű alkalmazható.
A Pannon Várszínházban 2019. szeptember 28-án debütált változat létrehozóinak alapvető célkitűzése, hogy az 1979-es filmtől helyenként gyökeresen eltérő alapmű a lehető leghűségesebben kövesse az ismert szerkezetet. Az előadás különlegessége, hogy dramaturgiáját „magyar szál” is átszövi, az egyik főhős, Claude Bukowski személyében, sorsában, valamint csattanós meglepetésként a finálé szövegében. A mondanivaló napjainkban ismét különös aktualitást nyert.
Január 8-án a Papp László Budapest Sportarénába látogat tehát a Hair világhírű, kultikus rockmusical, amelynek szövegkönyvírója ugyancsak Vándorfi László. A dalszövegeket Likó Marcell és Marton Lívia fordította, a koreográfus Krámer György volt. A színdarabot Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével mutatják be.
Borítókép: Jelenet a színdarabból (Fotó: Veszprém Megyei Napló/Penovác Károly)
