A felkelő nap országának gasztronómiája

Film- és olvasmányélményeink során gyakran találkozhatunk a szigetország különlegességeivel. Eszünkbe jutnak Japánról a nindzsák, a gésák, a cseresznyevirágzás vagy ételeik közül a szusi, esetleg híres italuk, a szaké. Világukban a konyhaművészetnek kiemelt szerepe van. Számukra minden étkezés a harmónia megteremtéséről szól, hiszen a magas tápérték megőrzése mellett a színek és a formák tökéletes megalkotására is törekednek. A japán gasztronómia egyik kulturális eleme, a szusi áll a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum pénteken nyílt, Szusimánia című kiállításának középpontjában, amely egyúttal bepillantást enged a japán kultúrába és történelembe is.

2023. 01. 16. 6:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Japán Alapítvány vándorkiállításán megismerhetjük a szusi kialakulását, történetét, fajtáit, és kipróbálhatjuk, milyen lehet betérni egy japán szusizóba. A szusi eredetileg Délkelet-Ázsiából, Kínából származó étel, több mint ezer éve honosodott meg Japánban. A szigetvilág gazdag természeti környezetében, az emberi bölcsesség és leleményesség, valamint azon szüntelen késztetés hatására, hogy minél gyorsabban minél ízletesebb ételeket varázsoljanak az asztalra, jelentős változásokon ment keresztül az étel. A szusi napjainkra túlnőtt a szigetországon, és világszerte rengetegen fogyasztják.

 

Két japán művész hangversenye után Török Róbert, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója nyitotta meg az időszaki kiállítást. Beszédében kiemelte, hogy a szusi az ízvilágával, letisztultságával, a kifinomultságával és az egészségre gyakorolt pozitív hatásával világszerte nagy népszerűségnek örvend. Elmondta: a kiállításon bemutatják, miképp honosodott meg a szusi Japánban, hogyan alkalmazkodott az egyes régiók természetéhez, éghajlatához és életmódjához, hogyan virágzott fel napjainkra a kultúrája, és milyen kihívások, lehetőségek rejlenek benne a jövőben. Mint mondta, az április másodikáig látogatható kiállítás célja, hogy vizuálisan elénk tárja, miben is rejlik a szusinak, ennek a mindennapi életünk szerves részé vált japán ételnek a vonzereje. Megköszönte a Japán Alapítványnak az együttműködés lehetőségét és segítségüket a kiállítás megvalósulásában, majd felkérte Otaka Masato japán nagykövetet a köszöntőjének megtartására. 

 


A nagykövet elmondta, hogy mivel szigetországban élnek, rengeteg halat esznek. Ennek számos elkészítési módja ismert, de a nyers változat is kedvelt. Beszélt a szusi kialakulásának történetéről, a kiállításról és a Japánban található vendéglátóhelyekről, ahol a szusit fogyasztják. Külön kiemelte a kiállításon is látható forgó szusiéttermet, ahol a szusik  a szállítószalagon keresztül jutnak el a vendéghez, aki kiválaszthatja a neki legjobban tetsző ételt. 

 

Beszéde után Fujii Mami, a Japán Alapítvány igazgatója kapott szót. Bemutatta az alapítványt, amely 1972-ben alakult kulturális intézet. Feladata Japán és a világ országai közötti kulturális kapcsolatok elősegítése. A budapesti iroda Kelet-Közép-Európában egyetlenként, 1991-ben jött létre. 

A magyar–japán kulturális cserekapcsolatok elmélyítése mellett tevékenységét igyekszik a bölcsészet- és társadalomtudományok eseményeire is kiterjeszteni. Továbbá japán nyelvoktatási programok és pályázatok meghirdetésével élénk résztvevője a japán kultúra hazai terjesztésének.

 Az igazgató elmondta, hogy ezt a kiállítást az alapítvány a világ számos országának múzeumaival és galériájával közösen szervezi, Magyarországon a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal közösen valósulhatott meg. Hozzátette, hogy a különleges japán gasztronómiát az UNESCO is elismeri, így 2013-tól a washoku, a japánok hagyományos étkezési kultúrája a világörökség része. Beszélt a különböző szusikról, az étel sokszínűségéről, amely a kiállításon is megtekinthető. Majd a kiállítás kurátorai mutatták be a vendégeknek az emeleti kiállítótérben található impozáns kiállítást. Végül a résztvevők meg is kóstolhatták az igazi zöld teát és a szakét – meg persze az autentikus szusit. 
De ne aggódjanak: nem a kiállítási anyagot fogyasztották el.

Borítókép: Virtuális szusimester (Fotó: Facebook)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.