Noha Gaál Béla 1938-as filmje, a János vitéz fontos darabja a magyar filmtörténetnek, mert a legismertebb magyar irodalmi művek egyikéből készült, mégis kevéssé ismert.
Kurucz Márton filmtörténész a műsorban elmondja:
A film rendkívül rossz technikai állapotban maradt fenn. Ennek az a magyarázata, hogy ez egy végtelenül hendikepes alkotás, 1938-ban készült, amikor a zsidótörvényeket kihirdették, ami a magyar filmszakmára is nagy mértékben vonatkozott.
A film rendezője volt érintett ebben, akinek a nevét kihagyták a főcímről, s 1944 végéig úgy vetítették, hogy ki voltak ollózva a zsidó származású alkotók a film főcíméről. Kurucz Márton kifejti:
Aztán a háború után azért került dobozba, illetve megsemmisítési listára, mert ez a film is azok közé a filmek közé tartozott, amelyekről Erdélyi Ferenc belügyminiszter 1944 decemberében, Debrecenben az ideiglenes magyar nemzeti kormány kulturális minisztereként úgy nyilatkozott, hogy megsemmisítendő minden kópiája, hiszen fasiszta jellegű filmnek tekintendő.
De miért kiáltották ki fasisztának 1944 végén, 1945 elején, az új korszakban?
Azért, mert a Bagót alakító Kiss Ferenc az akkori hírhedt Színművészeti és Filmművészeti Kamarának a vezetője, a Nemzeti Színháznak a nyilasok által delegált igazgatója volt. A személye vezető helyen szerepelt azon a listában, amelyben közölték a művészeti életben nem kívánatos személyek névsorát
– hangsúlyozza a filmtörténész.
Egyébként az operettváltozatot vitték filmre, mert 1938-ban már második évtizede volt annak a hatalmas sikerszériának, amit az alapmű megszületése jelentett.
Ez az operett indította el a magyar operettjátszás hallatlanul nagyívű üstökösét
– mutat rá Kurucz Márton.
A darabot a Király Színházban tűzték műsorra 1904. november 18-án, Fedák Sári volt az első Kukorica Jancsi a zenés daljáték történetében, aki úgy emlékezett vissza a darab premierjére, mint addigi legnagyobb sikerére, melyben a közönségnek is hatalmas szerepe volt.
Iluskát Medgyaszay Vilma alakította, aki üde jelenség volt a színpadon. Az első világháború idején eredeti szereposztással játszották a művet. Ahogy véget ért a János vitéz sikerszériája, nem sokkal később lebontották a Király Színházat, úgyhogy 1938-ban már múlt időben beszéltek a János vitézről.
Bár időről időre feltűnik a magyar operettszínpadokon a János vitéz, mindig erre a legendás előadásra utalnak vissza
– emeli ki a filmtörténész.
Sőt, az 1938-as film is sokat merített ebből az operett-előadásból annak ellenére, hogy újfajta szereposztással és gondolkodásmóddal készült. Hiszen filmre kellett vinni a darabot, Petőfi korára emlékeztető, autentikus falusi helyszíneket kellett találni, ahol forgathattak. És mindez Gaál Bélának egészen jól sikerült, a maga idején népszerű filmet készített, s ezt elsősorban a nagyszerű betétdaloknak, slágereknek volt köszönhető.
A kultikus filmet megtekinthetik a Filmión.
A Svenk János vitézről is szóló adását ma este 22.50-kor láthatják a Hír TV-n.
