A feldolgozásra a Kultúra.hu hívja föl a figyelmet, jelezve, hogy a képregény hátterét kissé szokatlan módon egy, a tüdőgyulladás veszélyeire figyelmeztető esemény adta 2016-ban. Neves grafikusok kreatív módon fogalmaztak újra ikonikus magyar költeményeket, közöttük Kölcsey Ferenc Himnuszát.
„Az induló képkockák Szatmárcsekére, 1823. január 23-ára, a téli zimankóba repítik az olvasót. Ez volt a Himnusz letisztázásának napja. Otthonában, pergamenpapírra, lúdtollal, gyertyafénynél írta a költő. A rajz érzékletesen állítja elénk Kölcsey alakját. Néhány jelenettel később időutazás részesei lehetünk. A szerző múltba tekintése révén vérzivataros évek harcjelenetei elevenednek meg számunkra. A színek kifejezőereje sokat hozzátesz a hatáshoz: a tüzes vörösek a háborúk és csaták pusztító erejét, a szürkésfeketék az azokat követő gyászos időszakok nehézségeit teszik átérezhetővé.”
„Az utolsó versszak ábrázolása a vers szövegéhez illeszkedve feloldást nyújt az olvasók számára. Ragyogó, világos képmezők közvetítik a fohászt, amely Istent szólítja meg, arra kérve, hogy szánja meg a magyar népet, nyújtsa felé védelmező karját, és virágoztassa fel. A vers záróakkordját a Hősök tere millenniumi emlékművének képe koronázza meg. Ezután visszarepülünk Kölcsey Ferenc valóságába, aki víziójának letisztázása után, a pirkadó napfény reményt keltő sugarainak láttán bizakodva tekint a jövőbe.”
Laptársunk hozzáteszi:
a képkockák tanulmányozását bátran ajánljuk olyan diákok számára, akik most birkóznak a súlyos tartalmú gondolatok memorizálásával, és olyan olvasóknak is, akik még keresik a kulcsot az egyik legfontosabb magyar szöveghez, a Himnuszhoz.
A Himnusz képregényét Farkas Lajos és Korognai Dávid álmodta és rajzolta meg.
Borítókép: Jelenet a képregényből (Forás: eletbenmaradnanak.hu)