A Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője meggyőződéssel vallja: a magyar kultúra az, ahogyan élünk: „Amiben hiszünk, amit tudunk vagy amit épp nem tudunk, amire emlékezünk, amit inkább elfelednénk, amit szeretünk, netán amit elutasítunk. A magyar kultúra léte vagy nemléte a mi választásainkon múlik, nélkülünk nem létezik. És csak addig van, amíg mi a saját életünket éljük.” Ha azonban mások életét fogjuk élni, folytatja a kultúrpolitikus – és jelenleg épp arrafelé lökdösnék a teljes nyugati kultúrát, hogy más legyen –, akkor megszűnik a magyar kultúra is. És akkor, ahogy Arany János gyönyörűen megfogalmazta, „nem lesz az Istennek soha több magyarja” – teszi hozzá.
Demeter Szilárd azt is fontosnak tartja megjegyezni a Magyar Hírlapnak adott interjúban, hogy a vita éppen úgy hozzá tartozik a kulturális önazonossághoz, mint az egyetértés.
A vita mutatja, hogy még fejben szabadok vagyunk. Ha nincs vita, akkor diktatúra lesz. Ezt nem veszi észre az úgynevezett „progresszió”. Ők épp kinyírják a szabadságot, diktatúrát építenek gondolatrendőrséggel, cenzúrával, virtuális könyvégetésekkel, mert a „cancel culture” gyakorlatilag ezt jelenti
– utal a kortárs közéleti konfliktusokra a megkérdezett.
Természetesen a beszélgetés során az is szóba kerül, milyen eredményeket ért el a Demeter Szilárd által vezetett Petőfi Kulturális Ügynökség.
– Rendbe raktuk az irodalmi ösztöndíjrendszert, mintegy félmilliárd forinttal támogatjuk a kortárs magyar alkotókat csak a PIM-ből. A Digitális Irodalmi Akadémia intenzív fejlesztése okán már most a kortárs magyar irodalom leghitelesebb lelőhelye. Korábban lehetetlennek tartott életpályamodellt raktunk össze, ami működőképesnek bizonyult. A kiállításainkkal minden évben szakmai díjak sorát nyerjük. Sok száz millió forint értékben vásároltunk hagyatékokat, alig győzzük feldolgozni. Az új állandó Petőfi-kiállításunkkal egy időben összenyitottuk a Károlyi-palota udvarát a Károlyi-kerttel, egy belvárosi zugparkoló helyett most a magyarok megnövelt zöldfelületű nyitott kertben tölthetik az idejüket. Elindult az irodalmi emlékházak és emlékhelyek felújítása is Kárpát-medence-szerte – foglalja össze az eredményeket a főigazgató.
