Sebastian Bohren és az Anima Musicae Kamarazenekar
Generációjának egyik legígéretesebb hegedűművésze lép fel az Anima Musicae Kamarazenekarral a Zeneakadémia nagytermében március 2-án este 19.30-tól. A svájci születésű Sebastian Bohren még csak harminchat éves, mégis a legnívósabb elismerések birtokosa, olyan illusztris művészekkel említik egy lapon, mint Thomas Zehetmair, Tabea Zimmermann, Patricia Kopatchinskaja, Kim Kashkashian vagy Leonidasz Kavakosz. Számos mesterkurzuson vett részt olyan oktatók mellett, mint Shmuel Ashkenasi, Thomas Brandis, Giuliano Carmignola, Ana Chumachenco és Dmitrij Sitkovetszkij.
Fiatal kora ellenére Európa legjelentősebb együtteseivel adott koncertet, olyan kiváló karmesterekkel játszott, mint Heinz Holliger, Christoph Poppen vagy Takács-Nagy Gábor. Kamarazenészként is a legjobbakkal dolgozhatott: sok éven keresztül a Stradivari Quartet tagjaként koncertezett világszerte. Lemezei egytől egyig elnyerték a kritikusok és a hallgatóság tetszését, a német és brit sajtó is a ranglista első helyére választotta felvételeit.
Amellett, hogy állandó visszatérő vendége a legkiemelkedőbb komolyzenei fesztiváloknak, idén megalapította saját rendezvénysorozatát is, a Brugg Festivalt. Lenyűgöző játékát egy Parmában készült, 1761-es Guadagnini „Ex-Wanamaker-Hart” hegedűn élvezheti a hallgatóság.
Magyarországi ősbemutató
A Grandioso-bérlet március 2-i hangversenye több szempontból is különleges: amellett, hogy ismét egy zseniális hegedűművészt ismerhet meg a magyar közönség, a műsorválasztás is igazán lélekhez szóló, katartikus pillanatokat ígér. Az első felcsendülő mű Barber Adagiója, mely után a kritikusok szerint a ,,szem nem maradhat szárazon”, az első pillanattól kezdve egy mély, elgondolkodtató útra hívja a hallgatóságot. Az est vendégművészét, Sebastian Bohrent a 2020-ban komponált Peteris Vasks II. hegedűverseny Esti fény című darabjában hallhatja a közönség szólistaként. A Magyarországon először elhangzó műben – a szerző korábbi hegedűversenyéhez hasonlóan – a fény mint irodalmi motívum jelenik meg, az ember alkonyi éveire reflektálva, az elbúcsúzást és a távolban felsejlő, reményteli jövőt megelevenítve. A koncert második felében Franz Schubert legismertebb művét, a d-moll A halál és a lányka vonósnégyest adja elő az Anima Musicae Kamarazenekar. A halál és a lányka témája jó néhány művészeti alkotást megihletett, már a reneszánsz idejéből is származik ilyen festmény, Schubertnek pedig két műve is kapcsolatos ezzel az anyaggal. Schubert először Matthias Claudius verséből írt dalt 1817-ben, s ennek harmóniáit használta fel híres d-moll vonósnégyeséhez – a második, variációs tételhez – amit 1824-ben komponált.
A hangversenyre az ismert jegyirodákban, a koncerthelyszínen és az interneten, a Jegy.hu-n válthatnak jegyet.
Borítókép: Sebastian Bohren (Fotó: Marco Borggreve)
