Elérhető az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány Nagy Lajos-sorozatának legújabb epizódja

Tegnap került fel az Autentika Művészeti Műhely Alapítvány YouTube csatornájára legújabb sorozatuk, a Nagy Lajos utolsó, azaz ötödik része. A Nagy Lajos-sorozat Märle Tamás és Papolczy Balázs, 2020-ban, a trianoni évfordulón létrehozott műhelyének negyedik animációs filmje.

A befektetett tehetség és energia megtérült, tudniillik Youtube csatornájukon a „Trianon 10 oka” és a „Hunyadi” 250 ezres megtekintéssel dicsekedhet, a Nagy Lajost megelőző Bethlen Istvánt bemutató, „A miniszterelnök” pedig 130 ezer körül jár. A kategóriájában kiemelkedőnek számító nézőszámok mellett Märle Tamás fontosnak tartja, hogy mind több tanár használja filmjeiket az oktatásban. Legújabb sorozatuk (amiről majd később) forgatókönyvét a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete segítségével írta Märle Tamás, alkotásukat a Szerencsejáték Zrt. és a Waczlaw Felczak Alapítvány támogatta.

Nagy Lajos uralkodásáról készült animációs film

Nagy Lajos nem véletlenül kapta a „nagy” nevet

Fő célunk, hogy segédanyag legyen a tanárok számára

– mondta a forgatókönyvíró, ki maga szintén történelemtanár, így megfelelő személy, hogy meséljen Nagy Lajosról, aki bizonnyal, nem véletlenül kapta a „Nagy” előnevet.

I. Lajos egyetlen királyunkként érdemelte ki ezt a jelzőt, amellyel világszerte is kevesen dicsekedhetnek. Nagy Lajos néven első ízben egy 15. századi kódexben említették. Az alkotók azért választották főszereplőjüknek nagy királyunkat, mert feledésbe merült uralkodása, amely negyven esztendő (1342. július 16. – 1382. szeptember 10.) a magyar történelem egyik fénykora. Édesapja, Károly Róbert remek helyzetbe hozta a koronát, hiszen leküzdötte a kiskirályokat (például Csák Mátét). Nagy Lajos folytatta apja működését, legyőzte a Nápolyi Királyságot, a Velencei Köztársaságot, Dalmáciát visszaszerezte, délre, keletre meghódoltatott mindenkit egészen Moldváig. Nemzetközi tekintélyét bizonyítja, hogy a krónikák szerint az angol király, III. Edwárd követe szeretett volna bejutni az anyakirálynéhoz, Erzsébethez (lengyelül Elzbieta Lokietkówna), ezért sokakat lefizetett, ám így is csak napok múltán került Erzsébet királyné színe elé. Hiába győzte le két ízben a Nápolyi Királyságot, pápai nyomásra és a helyiek ellenállása miatt kivonult. Európa nem nézte jó szemmel a hatalmas Közép-európai Anjou-birodalmat, amely Dél-Európára szintén kiterjeszti hatalmát.

– Mivel 1370-ben elnyerte a lengyel trónt, ezért filmünk lengyel felirattal is nézhető az angol mellett – magyarázta Märle Tamás, mielőtt megkérdeztem: a valóságban hány tenger mosta Magyarország határait? Mint Petőfi írta A hazáról című versében: „Oh nagy volt hajdan a magyar, / Nagy volt hatalma, birtoka; / Magyar tenger vízében húnyt el / Éjszak, kelet s dél hullócsillaga.”

– Nápoly, Dél-Itália partjait több tenger mossa, az egyik vazallus oláh fejedelemségét a Fekete-, Dalmáciát, ami a Szent Korona része, az Adriai-tenger. Vagyis volt, amikor Nagy Lajos birodalmának partjait tényleg három tenger mosta. Ami nem azonos Magyarország határaival – fejtette ki a szövegkönyv szerzője, akit újabb kérdéssel bombáztam, miszerint miért nem születtek Nagy Lajosról Mátyás királyhoz hasonló mondák?

Az első álruhás történetek is róla íródtak

– Kevéssé köztudott, hogy az első álruhás történetek Nagy Lajosról íródtak – árulta el Märle Tamás.

Az alkotóközösségtől megszokott színvonalas animáció finomodott, színesebb lett, Csőre Gábor ez esetben szintúgy hibátlan narrátornak bizonyul, reméljük lesz folytatás.

– Lesz. Az már biztos, hogy Az elfelejtett diadalok című sorozatunkban öt nagy magyar győzelmet dolgozunk fel, amelyek nem szerepelnek a köztudatban – nyugtatott meg a forgatókönyvíró, s kedvcsinálóul példát is hozott. – Elfeledkeztünk az első nándorfehérvári diadalról, amikor 1440-ben megállítottuk a szultáni sereget, ami a történészek szerint jelentőségében vetekszik az 1456. évi, mindenki által ismert győzelemmel, ám már saját korában visszhangtalan maradt az akkori polgárháború miatt.

A Märle Tamás által említett polgárháború 1440 és 42 között dúlt V. László és I. Ulászló hívei, a Habsburg- és a Jegelló-ház között. V. Lászlót Mátyás követte a trónon. Arany János így ír erről V. László című balladájában: Hah! láncát tépi a / Hunyadi két fia -” / „Uram, uram, ne félj! / László, tudod, nem él / S a gyermek, az fogoly.”

A sorozat szövegkönyve már elkészült, hamarosan hozzákezdenek a hangfelvételekhez, a tervezéshez és az animációhoz.

Borítókép: a Nagy Lajos főcíme (Forrás: Facebook)