– Nápoly, Dél-Itália partjait több tenger mossa, az egyik vazallus oláh fejedelemségét a Fekete-, Dalmáciát, ami a Szent Korona része, az Adriai-tenger. Vagyis volt, amikor Nagy Lajos birodalmának partjait tényleg három tenger mosta. Ami nem azonos Magyarország határaival – fejtette ki a szövegkönyv szerzője, akit újabb kérdéssel bombáztam, miszerint miért nem születtek Nagy Lajosról Mátyás királyhoz hasonló mondák?
Az első álruhás történetek is róla íródtak
– Kevéssé köztudott, hogy az első álruhás történetek Nagy Lajosról íródtak – árulta el Märle Tamás.
Az alkotóközösségtől megszokott színvonalas animáció finomodott, színesebb lett, Csőre Gábor ez esetben szintúgy hibátlan narrátornak bizonyul, reméljük lesz folytatás.
– Lesz. Az már biztos, hogy Az elfelejtett diadalok című sorozatunkban öt nagy magyar győzelmet dolgozunk fel, amelyek nem szerepelnek a köztudatban – nyugtatott meg a forgatókönyvíró, s kedvcsinálóul példát is hozott. – Elfeledkeztünk az első nándorfehérvári diadalról, amikor 1440-ben megállítottuk a szultáni sereget, ami a történészek szerint jelentőségében vetekszik az 1456. évi, mindenki által ismert győzelemmel, ám már saját korában visszhangtalan maradt az akkori polgárháború miatt.
A Märle Tamás által említett polgárháború 1440 és 42 között dúlt V. László és I. Ulászló hívei, a Habsburg- és a Jegelló-ház között. V. Lászlót Mátyás követte a trónon. Arany János így ír erről V. László című balladájában: Hah! láncát tépi a / Hunyadi két fia -” / „Uram, uram, ne félj! / László, tudod, nem él / S a gyermek, az fogoly.”
A sorozat szövegkönyve már elkészült, hamarosan hozzákezdenek a hangfelvételekhez, a tervezéshez és az animációhoz.
Borítókép: a Nagy Lajos főcíme (Forrás: Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!