Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo
Lelki örökségünk a kultúra

Nagy érdeklődés kísérte a szombaton rendezett XXVI. Csángó bált

Bényei Adrienn
2023.02.19. 18:07 2023.02.19. 18:08
Nagy érdeklődés kísérte a szombaton rendezett XXVI. Csángó bált

Színes és változatos népviseletbe öltözött lányok, asszonyok, férfiak vegyültek el a Bálna Budapest előterében a XXVI. Csángó bálba érkezők között szombaton. Minden csángómagyar településnek megvannak ugyanis a saját motívumai, egyedi formanyelv alakult ki a viseletek hordozta szimbólumok és színvilág ötvözésében. Ők csak ránéznek egymásra, s tudják, ki melyik faluból való, mi pedig gyönyörködhettünk a viseletükben olyan természetesen járó-kelő, éneklő és táncoló csángókban az este folyamán, és éreztük az összetartozást.

Ahogy a Duna terem felé közeledtünk, amerre csak néztünk, a viszontlátás örömteli ölelései, elmélyült beszélgetések látványa fogadott. Vibrált a levegőben a találkozások öröme, a műsort és a bált megelőző várakozás hangulata. Ahogy a somoskai Benke Pál fogalmazott a műsor előtt: – Együtt lenni jó. Találkozunk, beszélgetünk, táncolunk, szokásainkat megtartjuk. Petrás Mária fogadta a terembe lépőket, köztük Lévai Anikót, Orbán Viktor miniszterelnök feleségét, Csák János kultúráért és innovációért felelős minisztert és Németh Zsoltot, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét. – Zűrzavar van körülöttünk. Ezt érezzük Európában, a világban, és olyan jó összejönni azokkal, akikkel hasonlóan gondolkodunk – kezdte megnyitóbeszédét Csák János. – Mi magyarok megtestesítünk egyfajta szellemi jelenséget, ahogy Babits Mihály mondta: Van egy lelki örökségünk – folytatta, majd részletesen kifejtette, hogy ez a kultúránk és mit is takar ez az örökségünk. – 1100 éve pontos iránymutatásunk, hogy a kultúránk az Isten, család és haza hármasságában gyökerezik –szögezte le összegzésként Csák János. – Számomra a csángó bál nem a múltról szól. A hagyományainkat meg kell élni, mert aki nem becsüli az ősei teljesítményét, annak nem lesz jövője, és őt sem fogják becsülni az utódai. Az a feladatunk, hogy ezt a lelki örökséget megtartsuk – hangsúlyozta a miniszter.

Népviseletbe öltözött lányok, asszonyok a Csángó bálon Fotó: Kurucz Árpád

 

A Csángó bál különleges szerkesztésű, kiváló gálaműsora

Az első csángó költő, Lakatos Demeter egyik versével kezdődött a műsor. Költészetének különlegessége abban rejlik, hogy az általa beszélt – nyelvújítás előtti, nagyon archaikus – északi csángó nyelvjárásban írta műveit. Nem véletlenül kezdődött az 1974-ben elhunyt költő versével a program; mint Diószegi László, a műsor rendezője és szerkesztője bevezetőjében elmondta, az idei műsorban kiemelt figyelmet kapnak a kortárs csángó költők, írók művei. Először a ma is Klézsén élő és alkotó Duma András, a somoskai születésű Demse Márton, a lujzikalagori Diósi Felicia, a magyarfalusi Iancu Laura és a gyimesi költőreménység Tankó Erika ars poeticáit ismerhettük meg, melyet ők maguk olvastak fel. Szívbe markolóak Iancu Laura sorai: „Következett Csíkszereda, Budapest, Szeged… Nem egy ember: a falu, a táj, a történelem indult útnak. És amikor hazalátogatok? Egész Magyarország megérkezik velem.” Vagy Demse Márton gondolatai, aki a Securitate zaklatásait maga mögött hagyva telepedett le Magyarországon. Diósi Felicia ízes csángó nyelven felolvasott műveiből a gyermekfejjel szerzett tapasztalatain keresztül megértjük, milyen lehet megszületni és felcseperedni egy közösségben, amelynek nyelvjárása, kultúrája és maroknyi képviselője már-már eltűnt. Lenyűgözőek a ma is Klézsén élő és alkotó Duma András művei, aki mint mondta, a magyar nyelvet a szüleitől kapta, írni és olvasni magyarul már magától tanult meg.

 

A különleges szerkesztésű, kiváló gálaműsorban váltakozva hangzottak el műveik és léptek a zsúfolásig telt nézőtér elé a moldvai és gyimesi hagyományőrző táncosok, énekesek, zenészek. A színpadi műsor után táncház következett, ahol a csángómagyar táncokat együtt ropták a táncosok és vendégek egymásba kapaszkodva. Éjfélkor kezdődtek a koncertek, többek között Petrás Mária és barátai, Nyisztor Ilona és csángóföldi népdalénekesek, valamint magyarországi csángó muzsikát játszó zenekarok és együttesek léptek fel. A XXVI. Csángó bál a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Válaszút Népművészeti Egyesület rendezésében zajlott vasárnap hajnalig.

Borítókép: a bál (Fotó: Kurucz Árpád)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.