Átadták a Magyar Örökség díjakat + galéria

Kiosztották a Magyar Örökség díjakat a Magyar Tudományos Akadémia impozáns dísztermében szombaton. A díjat nemzetünk azon példaképei kapják, akiket a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet jellemez.

Fotó: Havran Zoltán

– A jövőnk olyan lesz, amilyent a ma iskolájából kikerülő fiatalok teremtenek. Ezért fontos a tanítás és a tanulás. A nemzet jövője az iskolákban dől el – kezdte köszöntőjét Klinghammer István, a Magyar Örökség díj bírálóbizottságának elnöke. Mint mondta, a nagy kérdés: hogyan lehet segíteni a köz érdekét szolgáló, nagy szellemi vagyont birtokló oktatási intézményeket, és hogyan lehet bennük megerősíteni a minőséget, az értékes emberi erényeket képviselő pedagógusközösségeket. Ezt követően Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke kérte fel a Magyar Örökség díj bírálóbizottságának tagjait, hogy adják át az elismeréseket.

Döbrentei Kornél és felesége, Petrás Mária a Magyar Örökség díj átadóünnepségen. Fotó: Havran Zoltán

A Magyar Örökség díjjal életműveket ismertek el

Irodalmi életművéért kapta meg a Magyar Örökség díjat Tőzsér Árpád felvidéki magyar író, költő, aki a róla szóló kisfilmben arról beszélt, hogy megélt egy világháborút, három forradalmat, s mindez elképesztő nagy iskola volt neki és nemzedékének egyaránt. Tőzsér Árpád szerint minden korban másként olvassuk ugyanazt a művet, s az író is lehet önmagának olvasója.

Kövesdi Károly, szintén felvidéki költő, író, publicista, műfordító a következőképp méltatta Tőzsér Árpád munkásságát:

A szülőföldet, a hagyományt és az egyetemes európai kultúra értékeit egyaránt ötvözi műveiben. Sokkal inkább poeta doctus, mint vendégszövegek egybeszerkesztője. Eszköztárát tekintve olyan kimeríthetetlen alkotója a magyar lírának, amilyen komplexitást nagyon kevesen voltak képesek elérni.

A díjátadón Tőzsér Árpád nem tudott jelen lenni, helyette Kövesdi Károly vette át a kitüntetést.

Magyar Örökség díjat kapott gróf Bethlen István nemzetmentő politikája. Raffay Ernő történész, politikus laudációjában úgy fogalmazott: gróf Bethlen István mezőgazdász, jogász, politikus, egykori miniszterelnök célja az volt, hogy megerősítse az egységes, integer és magyar Magyarországot. A Trianon utáni évtizedekben legfontosabb feladatának a csonka ország stabilizálását tekintette. Kiemelten támogatta a keresztény középosztály boldogulását. Bátran és biztos tudással vezette a szétdarabolt magyarságot. A díjat Aczél Ferenc, a Bethlen család képviselője vette át.

Kocsis Zoltán zeneművészete is Magyar Örökség díjat kapott. Mint a róla szóló rövid portréfilmben elhangzott, Kocsis Zoltán háromévesen kezdett zongorázni, 1987-től a karmesteri pályája mellett komponált is. Kétszer kapott Kossuth-díjat, 1978-ban és 2005-ben. A világ legrangosabb zenei eseményein, fesztiváljain lépett fel, a legismertebb zenekarokkal dolgozott együtt.

Azt vallotta, hogy a szavak már elvesztették súlyukat, és csak a tettekkel lehet példát mutatni, hogy aztán erőnktől és tehetségünktől függően javíthassunk a világon. 

A díjat Eckhardt Gábor zongoraművész, pedagógus vette át, aki méltatásában kiemelte: Kocsis Zoltán életművét dokumentálták, felvételeit követendő mintaként hallgatjuk, írásaival, megnyilatkozásaival folyamatosan irányt mutat.

Magyar Örökség díjjal ismerték el Tamás Menyhért költő, író, műfordító írói munkásságát, amelyet Sára Ernő grafikusművész, akadémikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja méltatott.

Tamás Menyhért egyik legtömörebben fogalmazó írónk, aki a kimondandó mondatok redukciójával is olvasói együttérzést tud kelteni, arra késztetve, hogy a hiátusokat fantáziája mozgatásával töltse ki

– fogalmazott.

Kiemelkedő énekművészetéért ítélték oda a Magyar Örökség díjat Réti József operaénekesnek, akinek életművét Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója méltatta. Mint felidézte, Réti József 1925-ben született Romániában, a család 1939-ben települt vissza Magyarországra. Kezdetben zeneszerzést tanult, mesterei Lisznyay Szabó Gábor és Faragó György voltak. Később a Liszt Ferenc Kórus tagja lett. A Magyar Állami Operaházba 1953-ban került, előbb ösztöndíjasként, majd 1973-as haláláig magánénekesként. Opera- és pódiuménekesként éppoly jelentős volt, mint zeneakadémiai tanárként. Az Operában a Bohémélet Parpignoljaként debütált, majd sorra kapta a testhezálló feladatokat. Több mint ezerszer lépett az Operaház színpadára. Nem tartozott a Házy- vagy Melis-típusú, elsöprő énekes színészek közé, azonban egyszerre különleges és különös hangjával mindent meg tudott oldani. A díjat Réti József lánya, Réti Ágnes vette át.

Döbrentei Kornél költészetét is Magyar Örökség díjjal ismerték el, amelyet maga az író, költő vett át.

Takaró Mihály író, irodalomtörténész, tanár laudációjában arról beszélt, hogy az igazságot kimondó, korszakos közéleti lírája mellett tematikus, poétikai, műfaji sokhangúsága emeli ki korának számos, rangos költője közül Döbrentei Kornélt, akinek költészete állandó rezonálás a magyar valóságra.

Végül a Szigetvári Várbaráti Kör honismereti, tudományos ismeretterjesztő tevékenységért, a Zrínyi-kultusz határok nélküli ápolásáért vette át a Magyar Örökség díjat. Csikány Tamás dandártábornok, hadtörténész, egyetemi tanár laudációjában úgy fogalmazott: ez idáig több mint hatvan kötet látott napvilágot, legnagyobb munkájuk a Szigetvár története című tanulmánykötet. Emellett a kör tevékenysége jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Szigetvár a leghősiesebb város címet viselheti.

A Magyar Örökség díjról

A Magyarországért Alapítvány kurátorai 1995-ben úgy határoztak jeles bizottságot kérnek fel arra a célra, hogy együtt munkálkodva Magyar Örökség díj néven létrehozzák a „Magyar Szellem Láthatatlan Múzeumát”. A Magyar Örökség díj útjára indítóinak, Makovecz Imrének, Mádl Ferencnek és Fekete Györgynek erkölcsi hagyatéka nagy felelősséget jelent a kitüntetettek kiválasztásában, mert ők nemzetünk példaképei, kiket a hazaszeretet, a hit, a tiszta, megalkuvás nélküli élet jellemez. A Hungarikumbizottság 2021 júniusában kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította a Magyar Örökség díjjal kitüntetett személyek lezárult életműveit, ezáltal a Magyar Értéktár részévé válhattak a magyar történelem kiváló alkotó személyiségeinek munkásságai. Az egyesület egyik fő feladatának tekinti a magyar kultúra múltbeli és jelenkori, közismert és kevésbé ismert kiemelkedő teljesítményeinek, személyiségeinek népszerűsítését, ezzel is elősegítve azt a szándékot, hogy a szellemi értékek újra a figyelem középpontjába kerüljenek.

Borítókép: A Magyar Örökség díj bírálóbizottságának tagjai a Magyar Tudományos Akadémián (Fotó: Havran Zoltán)