A MegaYouth szakmai napon rendezett kerekasztal-beszélgetés a magyar film jelenét és jövőjét boncolgatta. Helmeczy Dorottya indító kérdése az volt, hogy a résztvevők szerint mitől jó egy ötlet, és ezzel kapcsolatban vannak-e szempontjaik. Káel Csaba válaszát kicsit távolabbról indítva azzal kezdte, hogy korunkban a mozgókép vált uralkodóvá a kommunikációban, aminek rengeteg megjelenési formája létezik. Mint mondta, nagyon komoly tartaloméhség jött létre, ami arra ösztökél mindenkit, hogy minél jobb és szebb tartalmakat gyártson.
A másik cél pedig az, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a tartalmak, ez már a forgalmazás oldala
– fogalmazott Káel Csaba, majd hozzátette: Azért lényeges, hogy egy teljes mozgóképágazatról beszéljünk, mert korábban ezeket szétválasztották. Korábban volt a hagyományos tartalomgyártási irány, amire azt mondták akkor, hogy ez a filmszakma, és közben kialakult egy úgynevezett szervizágazat, ami nagyon komoly bevétellel bír és tulajdonképpen a nemzetgazdaság stratégiai ágazatává vált. Mára ugyanis felállt egy olyan filmes infrastruktúra, ami azt eredményezte, hogy London után Európa második legnagyobb filmgyártó központjává vált Budapest, ami nagy lehetőséget biztosít a fiatalok számára is. Az ágazatban jelenleg húszezren dolgoznak, a fiataloknak sok lehetőségük van, a filmiparnak pedig szüksége van a tehetséges ifjú szakemberekre.
Izgalmas kerekasztal-beszélgetés zajlott a magyar film jelenéről és jövőjéről
Kálomista Gábor, a MegaYouth tehetségkutató pályázatot elindító Megafilm producere szerint az ötletek elbírálásánál és azok fejlesztésénél elengedhetetlen része van a producernek, akinek az alkotóval harmonikus együttműködést kell kialakítania. Mint kifejtette, annak idején nem ötletet, hanem olyan alkotókat kerestek, akikben megbíztak, akin az látszott, hogy az ő ötlete majd vászonra kerül. Az utóbbi időben azonban ez átalakult: célzottan írókeresés, történetkeresés, stábkeresés zajlik, és az elejétől a végéig meg van tervezve a produkció. Tehát kell egy jó ötlet, amelyet megfelelően ki kell dolgozni, meg kell találni a célközönséget és kell egy jó rendező is. A filmkészítés igazi csapatmunka.
A filmintézetnek az is célja, hogy minél színesebb és szélesebb legyen a magyarországi mozgóképes választék.
Azt vizsgálják, hogy a beadott pályázat meg tud-e felelni az önmaga által felállított kritériumoknak.
Kálomista Gábor szerint alapvetően a film szeretete, a szakmai hozzáértés és a szakmai alázat, valamint a mások kritikájának az elfogadása viszi előre az egész szakmát.
Tudomásul kell venni, hogy ez egy ipar, és a megrendelői oldal azt rendeli meg még egyszer, amit sikeresnek ítél.
– hangsúlyozta Kálomista Gábor, aki úgy véli, a tartaloméhség is csökkenni fog, mivel telítődik a piac, így a minőség felé kell elmozdítani a mérleget.
Helmeczy Dorottya következő kérdése vállaltan kissé provokatív módon az volt, hogy mihez kezdjünk a mozikkal.
Káel Csaba szerint elképesztően fontosak, mert egyrészt mindannyian imádjuk a mozit, de a mozi ma nagyon nehéz helyzetbe van, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.
Hollywood felépített egy mozirendszert, a filmiparhoz hozzákapcsolták a számítástechnikát, a játékipart és a popipar mainstream ágát is. Mindezt ötven év alatt építették fel, közben Európa, mivel állami finanszírozás volt szinte az összes országban, nem foglalkozott az ipar gazdasági hátterével.
– mutatott rá.
Most rendkívül nehéz helyzetben van az európai mozi, amelyből a kiutat Káel Csaba abban látja, hogy el kell kezdeni saját disztribúciós csatornákat felépíteni.
Moziban természetesen, de ugyanígy a streamingben is. Elmondta, hogy nincs Európának egy közös streaming-platformja. Véleménye szerint nem negligálni, hanem tanulmányozni kell az amerikai modellt, és meg kell teremteni az európai megfelelőjét. Megemlítette azt is, hogy a magyar Filmio.hu Európában az egyetlen nemzeti streaming-csatorna.
Kálomista Gábor kifejtette, hogy az előállított filmeket valahogy meg kellene védeni, lehetővé kellene tenni, hogy a magyar filmek más árbesorolást kapjanak, ezzel segítve a terjesztést.
Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy észbe kapjunk, és azt mondjuk, hogy az amerikai filmeket más százalékokkal, más kvóták alapján vetítik és az ebből befolyt pénzt bölcsen kell újraosztani
– hangsúlyozta, kiemelve, hogy a magyar filmek kevés megjelenést kapnak a multiplex mozikban.
Káel Csaba a beszélgetés végén beszámolt egy folyamatban lévő projektről. Mint mondta, a magyar lakosság 40 százalékának esélye sincs moziba menni, mert egyáltalán nincs a település harminc kilométeres körzetében mozi. Ezért az Nemzeti Filmntézet a Nemzeti Kulturális Alappal közösen szeptembertől elindítja a Mozinapok című programot az ország nyolcvan kultúrházában, ahol délelőttönként iskolásoknak tartanak vetítéseket, este pedig a helyi közönség magyar filmeket nézhet meg. A kormánybiztos abban bízik, hogy ez a program országszerte nagyon sikeres lesz. A kormánybiztos szerint később a művészmozik is bekapcsolódhatnak a rendszerbe.
