Különlegesen szép vidék veszi körül Nagyvázsonyt. Északon a Bakony egyik legnagyobb csúcsa, a hatszáz méteres Kab-hegy magasodik, délen a Balaton-felvidék dombjaira felkúszó, vagy éppen völgyekbe települt községekben gyönyörködhet a szemünk. Maga a község Veszprém és Tapolca között, a Vázsonyi-séd mentén fekszik.
A Kinizsi-vár története
A településen található Kinizsi-vár a szokásoktól eltérően nem dombtetőre, hanem az ófalu házai alá épült. A hely kiválasztásában valószínűleg szerepet játszott, hogy fontos kereskedelmi útvonal ágazott itt el. A terület legfőbb előnye azonban az a bővizű forrás volt, mely a vizesárkot táplálta, illetve ivóvizet biztosított a várvédők számára ostrom idején is. A vár történetében olvashatjuk, hogy építtetője a Szolnok megyében jelentős birtokokkal bíró Vezsenyi család, akik a XIV–XV. század fordulóján építették fel udvarházukat. A család kihalását követően a birtokot 1472-ben Mátyás király az egyik legtehetségesebb hadvezérének, Kinizsi Pálnak adományozta a hadjárataiban tanúsított vitézségéért. Kinizsi a XV. sz. második felében az erődítményt külsőtornyos védőfalakkal, palotaszárnnyal és kápolnával egészítette ki. Nevéhez fűződik a falu határában található pálos kolostor is, hiszen a barátokat a Fekete Sereg híres vezére telepítette Nagyvázsonyba. Ugyancsak Kinizsi építtette át, újíttatta fel a falu északi határán álló, Árpád-kori Szent István-templomot. A törökök 1663-ban felgyújtották a várat, a Rákóczi-szabadságharc után elvesztette jelentőségét. A Kinizsi-vár különlegességét a hazai várak között az adja, hogy hatszintes lakótornya gyakorlatilag teljes épségben megmaradt. Ez az egyetlen XV. századi világi épület az országban, amely ép belső terekkel rendelkezik, és soha nem vált rommá, mindvégig használatban maradt. A felújított váron a kiegészítések elkülönülnek az eredetitől, az anyaghasználat modern, a formavilág kortárs. Idegennek érezzük az eredeti várhoz képest, de a nagyszerű belső udvar kárpótol, ami sokkal vonzóbb, mint a vár új külső képe. Az erődítménybe a rondella kapuján át jutunk be, ahol a patkó alakú bástya gyilokjárójára lehet felsétálni. Egy bővizű forrás fut a várárokban, mely még napjainkban is a farkasvermet és a víztárolót táplálja, ami a belső udvaron található.
