A megnyitón Jorge Morel Szonatina című gitárművét adta elő, édesapjának címezve, Szemadám Tamásnak.

Stefanovits Péter Munkácsy-díjas grafikusművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) képzőművészeti tagozatának vezetője köszöntőjében sportriporterként szólt: – Már látszik, amint a kanyarból jönnek ki a versenyzők, ráfordulva a célegyenesre. Nem nagy a tempó, így valószínűleg öt- vagy tízezer méter lehet a táv. De most hallom, nincsen kijelölt táv. Mindenki más hosszt fut. Csak a születési évszám azonos. Ez most az 1947-esek mezőnye.
A grafikus megjegyezte: a célegyenesben már megszűnik a bizonyítási kényszer, a világ felé fordulás vágya csökken, könnyebb lesz az alkotás, majd sorra idézte nagy alkotók, mint Picasso, Dalí, Chagall, Kosztolányi, Gárdonyi, Vonnegut, Bob Dylan vagy éppen Rejtő Jenő művészetéről valló gondolatait.
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója megnyitójában szeretni való emberként, polihisztorként – utalva irodalmi és kurátori tevékenységére –, művészként határozta meg Szemadám Györgyöt.
– Még oroszlánápolóként lefotózkodtak ketten, egy sörényszárító szerkezettel. A két figura szinte egymás tükörképe – fogalmazott a művészeti igazgató.
Állatgondozói korszakáról egy interjúban nekem is mesélt a művész Bátorról, a hím oroszlánról, aki vetélytársat szimatolt ápolójában. „Utáltuk egymást. Szándékosan nem engedelmeskedett, például az én utasításomra nem ment ki a kifutóba. Egyszer aztán elvesztettem a fejemet és rárohantam. Bátor elcsodálkozott, majd visszatámadt. Az utolsó pillanatban tudtam bezárni a kezelőfolyosó rácsát.”
Szegő György a mester madárfestményeit mint az emberi lélek szabadságvágyának jelképeit jellemezte, amelyek éteri magasságokba röpítik a lelket. Ezután kitért dobozműveire, amelyek művészbarátoktól kapott ajándékokat rejtenek.
– Kétkezi alkotó, akinek a kisujjában ott vannak a jelképek, nem véletlenül dolgozott együtt Jankovics Marcell-lel, Hoppál Mihállyal, Nagy Andrással a Jelképtáron, amelynek nyomán a tévé rendkívül izgalmas sorozatot indított (H)arcképek címmel – emlékeztetett a művészeti igazgató, aki kiemelte Szemadám György 2016-os műcsarnoki, a Kertek és műhelyeket mint legszebb kiállítását.