– Ezekben a háborús és más okból is zaklatott időkben nem zavartattuk magunkat, s elkészítettük azt az igazán gazdagnak tekinthető évadtervet, amelyik nincs tekintettel a világban zajló ilyen és olyan geopolitikai értelmezésű eseményekre – vezette fel a szláv évad bemutatóját Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója. Mint mondta, haladnak tovább azon az úton, amit a 2017-es igazgatói pályázatában kijelölt, s éppen ezért most egy szláv évad következik. Ennek értelmében orosz, cseh, lengyel és délszláv szerzők művei is szerepelnek a programtervben. Ám témájuk, alkotóik és más vonatkozások nyomán pedig összesen negyven olyan mű található a dalszínház 2023/24-es szezonjának repertoárján, ami valamilyen formában kötődik a szláv kultúrához. Az évad jelképe – ahogy a főigazgató fogalmazott – egy picassói békegalamb, ami jól szimbolizálja a szláv nemzeteket. Az évad különlegessége az is, hogy a dalszínház nyárra sem zárja be a kapuit, hanem is előadásokkal várja a közönséget – jelentette be Ókovács Szilveszter.
Vagyis a dalszínház 2024 nyarán augusztus közepéig játszik, így jövőre várhatóan tizenkét hónapon át folyamatosan láthatók lesznek előadások az Andrássy úti dalszínházban, amire az 1896-os millenniumi év óta nem volt példa.
A Magyar Állami Operaház a Színházi Olimpia műsorában
A 10. Nemzetközi Színházi Olimpia részeként az évadot szeptember 9-én és 10-én két külföldi vendégjáték nyitja meg az Operaházban: az első nap a berlini Komische Oper és a Zürichi Operaház koprodukciójában érkezik Mozart Così fan tutte című vígoperája, másnap pedig a Kassai Állami Opera előadásában mutatkozik be először Magyarországon Karol Szymanowski, XX. századi lengyel zeneszerző Roger király című operája.
Ruszalka először az Ybl-palotában – Premierek a szláv évadban
A 139 éves Magyar Állami Operaház története során először tűzi műsorára saját produkcióban Dvorák Ruszalka című operáját. A hangját szerelméért feláldozó vízitündér történetét Brassói-Jőrös Andrea címszereplésével, Szikora János rendezésében, Kesselyák Gergely vezényletével 2024. január 27-től tűzi műsorra a dalszínház.
Mozart Don Giovanni című operáját Budapesten is megismerheti a közönség Claus Guth többszörösen díjazott német rendező 2008-as színrevitelében. A jövő év március 2-tól Bretz Gábor címszereplésével látható produkciót Kocsár Balázs főzeneigazgató dirigálja. Ugyancsak Bretz Gáborral a főszerepben tűzi műsorára a dalszínház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely több mint huszonkét év után tér vissza az együttes repertoárjára, és először hallható Magyarországon a Rimszkij-Korszakov-féle átdolgozástól mentes ősváltozatban. Az előadást Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezi, karmestere Kocsár Balázs. Az évad jövő nyári bemutatójaként az Operaház Rossini A sevillai borbély című népszerű vígoperáját újítja fel a Margitszigeti Színházban. Káel Csaba 2016-os, a szombathelyi Iseumi Játékokon bemutatott rendezése korábban a Müpában is látható volt, a 2024/25-ös évadtól pedig a repertoárban is szerepel majd az előadás.
Magyar ősbemutatók az Eiffel Műhelyházban
Az újra játszó Eiffel Műhelyház decemberben két magyar ősbemutatót is műsorára tűz. Igazi szenzációnak ígérkezik a világhírű zeneszerző, Eötvös Péter, az Operaház megrendelésére írt első magyar nyelvű operája, a Valuska. A december 2-tól látható előadást, amelyet a szerző dirigál, Haja Zsolt címszereplésével Varga Bence állítja színpadra. A Jézus születését elmulasztó negyedik napkeleti bölcs történetét dolgozza fel Selmeczi György Artaban című adventi szeánsza.
Az Ókovács Szilveszter ötlete nyomán és rendezésében megszülető produkció érdekessége, hogy azt a közönség bekötött szemmel, nyugágyakban ülve hallgathatja meg.
A Dobszay Péter által vezényelt előadás művészeti vezetője Érdi Tamás zongoraművész. Szintén különleges színházi csemegének ígérkezik Auber Fra Diavolo, avagy A terracinai vendégfogadó című vígoperájának bemutatója, ami több mint hatvan év után tér vissza a teátrum repertoárjára, és amit ismét Szinetár Miklós visz színre, akinek 70 évvel korábban ez volt az első rendezése az Operaház berkeiben. A magyar nyelvű előadás karmestere Szennai Kálmán lesz.
Fókuszban az ifjúság
A gyermekek szintén találnak kedvükre való programot az új évadban is.
Az Eiffel Műhelyház ifjúsági programjai közt szeptember 30-án mutatja be Donizetti A csengő című vígoperáját Toronykőy Attila átrendezésében, amit ezt megelőzően az MVM Pikoló Programjában 8. osztályos diákoknak hirdet meg az intézmény. Az előadásokat Dobszay Péter és Tóth Sámuel Csaba vezénylik. Ezt követően az István, a király iskolába megy című produkció nyomán a Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balettintézet növendékeinek közreműködésével jön létre a népszerű Szörényi–Bródy-rockopera ifjúsági változata. Az István, a király (junior) november 11-től Feke Pál rendezésében és narrációjával, a Zikkurat Színpadi Ügynökséggel partnerségben látható.
Végezetül a Magyar Nemzeti Balettintézet a nagy sikerrel futó KisHattyúk tava és az idén tavasszal debütáló KisCsipke mintájára 2024. május 25-én mutatja be KisKalóz című előadását A kalóz című klasszikus balett története nyomán.
Különleges estek hazai és külföldi sztárokkal
Plácido Domingo először lép fel koncertszerű előadásban az Operaházban, és énekli el Nabucco szerepét december 4-én, majd 8-án, Kocsár Balázs vezényletével. Anna Netrebko és Yusif Eyvazov szintén hangversenyszerű előadásban lép a közönség elé Verdi A trubadúr című operájának főszerepeiben, Denis Vlasenko vezényletével 2024. február 1-jén az Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában. De folytatódik az operaházi Sztárestek zongorával című sorozat is, ezúttal Kristīne Opolais, Piotr Beczała, Olga Peretyatko, Ferruccio Furlanetto és Lisette Oropesa fellépésével.
Ezenfelül útjára indul Príma Donnák címmel Kossuth-díjas operadívák számára életműgálaest is az Eiffel Műhelyház Bánffy termében. Az esteken Tokody Ilona, Komlósi Ildikó, Lukács Gyöngyi, Kolonits Klára, Sümegi Eszter, Miklósa Erika és Rost Andrea lép fel.
Modern esttel is készül a Magyar Nemzeti Balett
Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója az operaházi balettrepertoárt ismertette a sajtótájékoztatón: visszatér Seregi Spartacusa, de látható lesz az idei évadban bemutatandó Eifman-balett, A Pygmalion-hatás is, valamint az Anyegin, a Don Quijote, A kalóz, a Mayerling és Klasszikus bravúrok címmel egy est keretében a Paquita-szvit, a Petite Mort, a Hat tánc és az Etűdök, míg A diótörő negyvenkét alkalommal szerepel az együttes műsortervében. Az Eiffel Műhelyházban Eszeveszett tánc címmel modern esttel képviselteti magát a társulat, ami a Walking Mad, A tökéletesség szédítő ereje – The Vertiginous Thrill of Exactitude, az 5 tangó és a Sad Case című előadásokat tartalmazza.
A balettegyüttes ezenfelül Bartók TáncTriptichon című előadásában két új bemutatóval egészíti ki Velekei László idén februárban bemutatott A fából faragott királyfi című koreográfiáját.
A csodálatos mandarint Venekei Marianna, az együttes balettmestere, míg a Táncszvitet a nemzetközileg is foglalkoztatott koreográfus, Várnagy Kristóf állítja színpadra. A 2024. február 3-tól látható produkció karmestere Vajda Gergely.
Repertoár-előadások és koncertek
Népszerű repertoár-előadásokat tartalmaz a programterv mindhárom játszóhelyen, sőt, a Magyar Állami Operaház Zenekarának Andrássy úti koncertjei ugyancsak követik a szláv szezon tematikáját, mely műsorokról a dalszínház honlapján tájékozódhatunk. De érdemes kiemelni, hogy a szeptember 27-i évadnyitó Opera186 hangversenyen Kocsár Balázs vezényletével Glinka Ruszlán és Ludmilla-nyitánya, Rahmanyinov 2. zongoraversenye és Csajkovszkij 5. szimfóniája csendül fel. Az 2014. március 18-i Ybl210 gálakoncerten ezúttal Glazunov Évszakok című balettzenéje és Rimszkij-Korszakov Seherezádé című szimfonikus műve szerepel. Sőt, ugyancsak izgalmas zenei csemegének ígérkezik az Operaház zenei együttesei Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus ősbemutatójának centenáriuma alkalmából készített november 15-én ünnepi műsora Eiffel Műhelyház Mozdonycsarnokában, ahol a Galántai táncok és az életművet lezáró nagy mű, a Laudes organi is felcsendül.
Hamarosan indul a bérlet- és jegyértékesítés és debütál OperApp
A Magyar Állami Operaház meglévő bérletesei számára március 27–28-ra hirdeti meg a bérletújítási és -elővásárlási lehetőségét – erről már Főző Virág, a Magyar Állami Operaház főigazgató-helyette beszélt. Kiemelte, hogy a megszokottakkal ellentétben idén egy hónappal rövidebb ideig tart, azaz március 29-egészen május 31-ig. További újdonság, hogy a jegyváltás már a bérletváltással párhuzamosan, 2023. május 3-tól elérhető lesz, elősegítendő a jegyvásárlók számára a bérletkonstrukciós kedvezmények esetleges igénybevételét. Szintén újdonság, hogy Ked(d)vező elnevezéssel early bird korai jegykonstrukciót vezet be az intézmény, ami a bérletváltás kezdetétől a jegyváltás kezdetéig, 2023. március 27-től május 3-ig tart, és az Operaház keddi előadásaira a páholyokra 25 százalék, a nézőtér többi elérhető helyére 20 százalék árengedményt kínál. Jutalmazza az Operaház a hűséges nézőit is, hiszen Hűségprogramot indít útjára, amelyben regisztrált vásárlói számára a jegyvásárlások nyomán további kedvezményeket és exkluzív ajánlatokat tesz elérhetővé. Sőt, a bérletújítással párhuzamosan induló rendszer szerves részét képezi az áprilisban megjelenő telefonos applikáció, az OperApp.
A bérlet- és jegyvásárlás és a kedvezmények részleteit, valamint a dalszínház részletes programkínálatát a www.opera.hu weboldalon online megjelent 2023/24-es évadkalendárium tartalmazza.
Borítókép: Ókovács Szilveszter a keddi sajtótájékoztatón (Fotó: Magyar Állami Operaház/Nagy Attila)
