Victor Brauner életműve előtt tiszteleg a Találmányok és varázslat címet viselő kiállítás a Temesvári Nemzeti Művészeti Múzeumban, amely a Temesvár 2023 Európa kulturális fővárosa program részeként nyílt meg. Brauner 1903-ban látta meg a napvilágot, s már 1916-ban festeni kezdett, igaz, bármilyen előképzettség nélkül ragadott ecsetet. Tehetséges ifjú volt, ugyanis 1919-ben már egy bukaresti művészeti iskola padjait koptatta. Az 1920-as években a bukaresti avantgárd egyik fő alakjaként tartották számon – 1924-ben már önálló kiállítása volt –, elmélyült a kubizmus, az expresszionizmus, a dadaizmus és a konstruktivizmus mozgalmában is.
A tárlat, amelynek kurátora Camille Morando, elsőként a kísérletező művész korai éveit mutatja be. Az első teremben egy folyamatosan kísérletező festő képeit láthatjuk, melyeken főként a kubizmus és a konstruktivizmus hatásait érezzük. Az Ádám és Éva című festménye 1923-ból igazi gyöngyszeme e teremnek. Témában és stílusban is nagy váltás a következő rész, ahol az 1920-as évek végén festett művek kapnak helyett: ekkor Victor Brauner már szakított a korábbi konstruktivista esztétikával. Barátjának tudhatta Ilarie Voronca költőt, akivel a képköltészetnek („pictopoetry”) nevezett koncepción dolgoztak, amely – leegyszerűsítve – a szavak, a költői nyelv és a vizuális világ szintézisét jelentette. Belső szorongásai valóban visszaköszönnek már ezeken a képeken is: meztelen emberi figurákat látunk, akik néha töredezett mozgású vagy gépiesített alakok.
Ezek az emberek olykor veszélybe kerülnek, s nem ritka, hogy egy sárkány zavarja meg őket a nyugalomban, ami nem más, mint a bomlásban és romlásban lévő, zavaros világ tükörképe. A kiállítás következő szekciója az 1930 és 1934 közötti, Párizsban töltött évekre koncentrál: a szürrealista esztétikában teljesedik ki.
Sötét látomásokat fest meg, de művein egyaránt szerepelnek emberek és képzeletbeli állatok is. Ekkor hívta életre Monsieur K képzeletbeli figuráját is, ami nem más volt, mint egy torzított Hitler-alak – e groteszk diktátorfigura számos művén visszaköszön. Ilyen például a 1934-es, Hitler című festménye, melyen a diktátort egy szétfolyó, vágott, kalapáccsal, csavarral és esernyővel tűzdelt arccal ábrázolja.
A temesvári kiállítás nagy hangsúlyt fektet arra is, hogy bemutassa Brauner 1935 és 1937 közötti alkotói korszakát, amikor visszatért Romániába. Ekkor főként gépies, hibrid alakokat rajzol és fest – ám az egyik legkülönösebb dolog, hogy előszeretettel fest félszemű figurákat, vagyis előrevetíti azt, hogy 1938-ban elveszíti az egyik szemét Párizsban. A háborús éveket már Franciaországban töltötte, s ebből a korszakból is értékes tárgyakkal találkozhatunk. Hiszen Brauner felfedezte a gyertyaviasszal rajzolást és az ilyen alapra való festést, de itt kezdett el kísérletezni a szoborkészítéssel is. Jellegzetes aranyszínű, kétarcú figuráit is megtekinthetik a látogatók.
A kiállítás teljes képet ad az újra és újra megújulni vágyó képzőművészről, a tárlat végén vetített dokumentumfilmben pedig maga a művész beszél rendkívüli pályájáról. Camille Morando kurátor egyébként több mint száz festményt, rajzot, szobrot, illusztrációt és dokumentumot választott ki, amelyek Brauner teljes művészi pályafutását lefedik Bukaresttől Párizsig, az 1920-as évektől az 1960-as évek elejéig.
A kiállításhoz számos kísérőprogram tartozik: tárlatvezetések, műhelyfoglalkozások gyerekeknek, családoknak szóló hétvégi programok, iskolalátogatások és egyéb, Victor Brauner életét, valamint munkásságát bemutató tevékenységek várják az érdeklődőket.
Borítókép: A Találmányok és varázslat című kiállítás (Forrás: Facebook/Temesvári Nemzeti Művészeti Múzeum)
