Bodolay Géza szerint a múltunkat és jövőnket egyaránt megpillanthatjuk Madách méltán híres művében. Az igazgató a drámából is ismert falanszter megvalósulásához hasonlította a nemrégiben terjedő tizenöt perces városok gondolatát, ami azt jelenti, hogy minden elérhető közelségben van a városlakóknak: munka, iskola, bolt, posta és az egyéb ügyintézés színhelyei. Ám Bodolay Géza vélekedése szerint ez az irány akarva-akaratlan, de mindenképpen közelebb vezeti az emberiséget ahhoz, hogy az abszolút kontroll határozza meg a mindennapi cselekedeteket és korlátozza a szabad mozgást.
– Hosszú évtizedekig a magyar színház az égvilágon semmit nem tudott kezdeni a Tragédia szövegével. A Nemzeti Színház egykori nagy igazgatója, Paulay Ede 1883 szeptemberében először vállalta a színpadi, színházi megvalósítást. Ennek 140. évfordulója van. Folyamatosan kerek vagy éppen mondvacsinált évfordulók veszik körül tetteinket és halálunkat. A mögöttem látható alagútban huszonkét megvalósított műre utal múzeumunk. Az egykori és néhai alkotók műveinek egy-egy részlete látható, amelyek az egésznek csupán halvány lenyomatai. Az OSZMI munkatársai a teljes gyűjtemény minden Madách Tragédiájára vonatkozó műtárgyát számba vették. A kiválogatott előadásrészletek hossza összesen körülbelül hatvanhat órás, tehát kilenc nyolcórás munkanap alatt nézhető végig. Ebből az óriási alapanyagból válogatta ki a részleteket Gajdó Tamás és Hadi Barbara, a vágás pedig Tóth Judit érdeme. Köszönöm nekik és Szabó Attilának is a közreműködést. – fejezte ki köszönetét Bodolay Géza.
A tárlat 2023. július 1-jéig megtekinthető a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Borítókép: A Madách 200 egy különleges térelemben kapott helyet (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!