Kalandozás a Madách 200 tárlaton

Az ember tragédiájának híres rendezései adják a Nemzeti Színház és az OSZMI együttműködésének kiállítását, amelynek a 10. színházi olimpia ad keretet.

A Madách 200 inkább képzőművészeti installációként, semmint hagyományos kiállításként értelmezhető. Mira János Jászai Mari-díjas díszlet- és jelmeztervező speciális alagútjában több mint tizennyolc színházi alkotó előadásaiból tekinthetők meg részletek 1969-től egészen 2020-ig. A megnyitón Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója és Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatója mondott köszöntőt.

Középen Mira János látványtervező, két oldalon az OSZMI munkatársai (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Madách művét tizenkét nyelven fogják játszani

– Gyakran szoktam szerelmet vallani Madáchnak: ötször rendeztem, és most készülök hatodszorra is megrendezni Az ember tragédiáját. Nem győzök újra és újra beleszerelmesedni, amikor minden munkafolyamat előtt újra átdolgozzuk a szöveget. A világirodalom nagyjai közül alig tudok mellé másik, hasonlóan inspiráló szöveget rakni. Mindig hangsúlyozom, hogy óriási büszkeség, hogy ezt egy magyar ember írta. Nehéz is megérteni, hogy írhatta – emelte ki Madách Imre nagyságát Vidnyánszky Attila.

– Amikor Madách Imre születésének 200. évfordulója következett, adódott a gondolat, hogy a Nemzeti Színházban meg kell valósítani egy kiállítást. Különösképpen, hogy ez a tárlat az olimpia keretén belül valósulhat meg. Sokat gondolkodtunk a munkatársakkal arról, hogy milyen eseményeket rendezhetnénk, amelyek közül ez az első, de lesz még egy egészen különleges előadás is, amely tizenkét ország színészhallgatóival valósul meg. Az ember tragédiájának minden színét más-más csoport játssza. Egyiptomiak az egyiptomi színt, görögök a görög színt és így tovább. Tizenkét nyelven fogjuk ezt játszani a Hajógyári szigeten június 23-án. Ezt a televízió felveszi, és szeptember 21-én a magyar dráma napján fogja sugározni.

Több mint száz intézménnyel ápolunk jó partneri viszonyt, amelyek közül a Színháztörténeti Múzeum és Intézet az egyik. Nagyon örülök, hogy Bodolay Géza vezetésével a szakmai hátteret is megkapta ez a kiállítás. Ez az első ilyen közös projektünk, de lesz még hasonló. Ilyen a Petőfire és korára emlékezve a magyar színjátszás kezdeti, vándorszínészi korszakáról.

– osztotta meg az igazgató.

Bodolay Géza szerint a múltunkat és jövőnket egyaránt megpillanthatjuk Madách méltán híres művében. Az igazgató a drámából is ismert falanszter megvalósulásához hasonlította a nemrégiben terjedő tizenöt perces városok gondolatát, ami azt jelenti, hogy minden elérhető közelségben van a városlakóknak: munka, iskola, bolt, posta és az egyéb ügyintézés színhelyei. Ám Bodolay Géza vélekedése szerint ez az irány akarva-akaratlan, de mindenképpen közelebb vezeti az emberiséget ahhoz, hogy az abszolút kontroll határozza meg a mindennapi cselekedeteket és korlátozza a szabad mozgást.

A Madách 200 kiállítási darabjait Mira János különleges alagútjában lehet megtekinteni (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

– Hosszú évtizedekig a magyar színház az égvilágon semmit nem tudott kezdeni a Tragédia szövegével. A Nemzeti Színház egykori nagy igazgatója, Paulay Ede 1883 szeptemberében először vállalta a színpadi, színházi megvalósítást. Ennek 140. évfordulója van. Folyamatosan kerek vagy éppen mondvacsinált évfordulók veszik körül tet­teinket és halálunkat. A mögöttem látható alagútban huszonkét megvalósított műre utal múzeumunk. Az egykori és néhai alkotók műveinek egy-egy részlete látható, amelyek az egésznek csupán halvány lenyomatai. Az OSZMI munkatársai a teljes gyűjtemény minden Madách Tragédiájára vonatkozó műtárgyát számba vették. A kiválogatott előadásrészletek hossza összesen körülbelül hatvanhat órás, tehát kilenc nyolcórás munkanap alatt nézhető végig. Ebből az óriási alapanyagból válogatta ki a részleteket Gajdó Tamás és Hadi Barbara, a vágás pedig Tóth Judit érdeme. Köszönöm nekik és Szabó Attilának is a közreműködést. – fejezte ki köszönetét Bodolay Géza.
A tárlat 2023. július 1-jéig megtekinthető a Nemzeti Színház első emeleti előcsarnokában.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE! 
 

Borítókép: A Madách 200 egy különleges térelemben kapott helyet (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)