Vincze Máté az eseményen kiemelte, hogy a 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén nyíló Reziduum – The Frequency of Architecture című tárlat egy különleges installáció segítségével, számos művészeti ágat bevonva mutatja be és bizonyítja, hogy modern eszközökkel és gondolatisággal a XXI. században is lehet a hagyományokra építeni. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy Ferencz Marcel egy nagyszabású nemzetközi tervpályázatot nyert meg a Néprajzi Múzeum terveivel, számos világhírű építészirodát megelőzve. Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója pedig arról szólt, hogy a múzeum százötven éves története során először kapott saját igényei szerint tervezett otthont, egy modern és szerethető épületet.
Fabényi Julia, a biennálé magyar kiállításának nemzeti biztosa, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a hagyományoknak megfelelően ezúttal is pályázaton választották ki a magyar pavilon idei projektjét, amely kiválóan illeszkedik a biennálé központi tematikájához is.
Az idei kiállítás elsősorban abban tér el a korábbiaktól, hogy egy konkrét építészeti teljesítményre fókuszál, méghozzá a tavaly átadott Néprajzi Múzeumra.
Ez az épület a Liget Budapest projektnek köszönhetően épült fel, amely korszakunk egyik legfontosabb kulturális és urbanisztikai víziója
– jegyezte meg Fabényi Julia.
Fabényi Julia elmondása szerint a magyar pavilonban egy hang-, fény- és térinstalláció épül fel, élményszerű interaktív elemekkel. A tárlat mintaszerű szakmai együttműködésben valósul meg a Néprajzi Múzeummal és a Liget Budapest projekt támogatói közreműködésével.
Kondor-Szilágyi Mária, a tárlat kurátora elmondta: egy olyan kiállítás megvalósítását tűzték ki célul, ahol egy konkrét épület, annak ornamentikája és gyűjteménye egyszerre jelenik meg.
Hangsúlyozta, hogy a Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán a gyűjtemény műtárgyairól kölcsönzött negyven különböző minta jelenik meg kortárs átiratban, és alkot nyolc mintavariációt. A mintákat hordozó tárgyak között van melanéz ékszer, kongói maszk, észt zubbony, mongol sámánköpeny, szentesi takácsmunka és debreceni cifraszűr is.
A Reziduum projekt a ritmikus pixelmintázatból indul ki: Z. Halmágyi Judit ötletét, miszerint ezt az épületet meg lehet szólaltatni, Mátrai Péter zeneszerző ültette át a gyakorlatba.
Belépve a velencei építészeti biennálé magyar pavilonjába, a látogató először egy rondószerű térbe jut, ahol egy erre a kiállításra készített, kortárs hangszer, Mátrai Péter Hanghengere, valamint a Néprajzi Múzeum kétféle makettje kap helyet. A hátsó zónában térbe állítva jelennek meg az épület díszhomlokzatának eredeti méretű, anyagú és mintázatú rácstáblái, összesen nyolc panel, amelyek az ornamentikát hordozzák. A rácsokat a Haász Ferenc világítástervező által tervezett fényhatások és Mátrai Péter zenéi kísérik.
Külön kiállítási rész mutatja be a Néprajzi Múzeum gyűjteményét, a pavilon átriumában pedig a Liget Budapest projekt makettje érezteti a Néprajzi Múzeum új otthonának építészeti kontextusát. Sőt, a látogatók két interaktív érintőképernyő segítségével saját vektorizált motívumaikat is létrehozhatják és elvihetik majd.
Boros Géza, a Velencei Biennálé Iroda vezetője a projekthez magyar és angol nyelven is megjelentetett katalógust mutatta be, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárlat elérhető már online is.
Borítókép: Néprajzi Múzeum (Fotó: Incze László)
