Az egy-másfél órásra tervezett dokumentumfilmben a nézők a Parlamentről készített felvételek mellett szakértőkkel – többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel, Anthony Gall építésszel – készített interjúkat, valamint archív felvételeket is láthatnak majd, de a film fontos történelmi eseményeket – például a Tisza István elleni 1912-es merényletet – is felidézi játékfilmes formában. Az alkotás tehát műfaji szempontból eklektikus lesz. Kérdésünkre Nagy András megnyugtatott, hogy bármennyire is vonzó a narrátor személye, nem kívánnak abba az idegesítő hibába esni – mint oly gyakran az angol-száz dokumentumfilmek készítői –, hogy többet látjuk a riportert, mint magát a témát. Ugyanakkor a művésznő orgánuma annyira karakteres, hogy azt a magyar változatban sem szeretné szinkronhanggal elnyomni, inkább megmaradna az angol eredeti feliratozásánál.
Az alkotók számára kihívást jelentett az is, hogy – mivel a film nemzetközi piacra készül – úgy kell elmesélni, hogy folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond – magyarázta Somogyi György forgatókönyvíró. A produkciót – amelyet a Budamount Film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével készít – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. A szándékok szerint streaming- és televíziós csatornákon, sőt akár mozivásznon keresztül is eljut majd célközönségéhez építve országunk imázsát.
Borítókép: Az ország háza forgatása, werkfotó. Forrás: Budamount Film/Az ország háza
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!