Ami Párizsnak az Eiffel-torony, Rómának a Colosseum, az Budapestnek egyértelműen a Parlament: katalógusok borítóinak főszereplője, társasutak első kihagyhatatlan programpontja. A Kossuth téri palota tökéletesen alkalmas arra, hogy ne csak szép történelmi épületként kápráztassa el a hazánk iránt jó szívvel érdeklődőket, hanem apropót szolgáltasson arra is, hogy rajta keresztül a frázisok szintjén túlmutató képet nyerjenek történelmünk legfontosabb epizódjairól, amelyek nélkül aligha érthető meg e furcsa nyelvű, az európai fősodorral ezerszáz éve időről időre szembekerülő Kárpát-medencei „rebellis” nemzet gondolkodásmódja.
A készülő dokumentumfilm egyik különlegessége, hogy főszereplője, és képben is látszó narrátora a fiatal amerikai filmszínésznő, Ema Horvath lesz, akit a Gyűrűk Ura sorozat rajongói már megismerhettek a 2022 óta általa alakított Eärien szerepében. Ema Horvath 1994-ben született az Egyesült Államokban, szülei Felvidékről költöztek Georgia államba. Színészetet tanult, majd angol irodalomból szerzett diplomát a Harvard Egyetemen. Az ország háza című dokumentumfilmben a vonatkozó történelmi eseményeken vezeti végig a nézőt.
Az eddig operatőri munkái (Katinka, illetve Blokád című filmek) révén nevet szerző rendező, Nagy András (H.S.C.) és a díjakat (Kockaember, Pilátus,) szintén nagy tételben besöprő forgatókönyvíró, Somogyi György másfél évvel ezelőtt kezdett bele a dokumentumfilm előkészítésébe. A kutatások és koncepcióalkotás közben döbbentek rá arra, hogy valójában egy személyiséggel rendelkező épülettel van dolguk, amelyről érdemes, sőt célszerű egyfajta portréfilmet forgatni, melynek több bemutatásra érdemes művészeti, történelmi és technikatörténeti rétege van. Ráadásul a forgatás során rendre kiderült az is, hogy a modern filmes technikai eszközöknek köszönhetően olyan vizuális formában, olyan nézőpontból, olyan részleteket tudnak megmutatni a nézőnek, amilyeneket eddig senki sem láthatott. Példaként a drónokat és a nagy fényerejű objektíveket említik.
Az egy-másfél órásra tervezett dokumentumfilmben a nézők a Parlamentről készített felvételek mellett szakértőkkel – többek között Kerekes Margit és Keserü Katalin művészettörténészekkel, Hermann Róbert történésszel, Anthony Gall építésszel – készített interjúkat, valamint archív felvételeket is láthatnak majd, de a film fontos történelmi eseményeket – például a Tisza István elleni 1912-es merényletet – is felidézi játékfilmes formában. Az alkotás tehát műfaji szempontból eklektikus lesz. Kérdésünkre Nagy András megnyugtatott, hogy bármennyire is vonzó a narrátor személye, nem kívánnak abba az idegesítő hibába esni – mint oly gyakran az angol-száz dokumentumfilmek készítői –, hogy többet látjuk a riportert, mint magát a témát. Ugyanakkor a művésznő orgánuma annyira karakteres, hogy azt a magyar változatban sem szeretné szinkronhanggal elnyomni, inkább megmaradna az angol eredeti feliratozásánál.
Az alkotók számára kihívást jelentett az is, hogy – mivel a film nemzetközi piacra készül – úgy kell elmesélni, hogy folyamatosan észben kellett tartani: ami egy magyarnak történelmileg vagy politikailag egyértelmű, az egy külföldinek lehet, hogy semmit sem mond – magyarázta Somogyi György forgatókönyvíró. A produkciót – amelyet a Budamount Film a Nemzeti Filmintézet támogatásával, az Országház Filmműhely együttműködésével készít – várhatóan 2023 őszén mutatják majd be. A szándékok szerint streaming- és televíziós csatornákon, sőt akár mozivásznon keresztül is eljut majd célközönségéhez építve országunk imázsát.
Borítókép: Az ország háza forgatása, werkfotó. Forrás: Budamount Film/Az ország háza
