Juliette Binoche sokszor olvasott már fel nyilvánosan Az angyal válaszol című könyvből, és több interjúban is említi a művet, amely négy fiatal kérdéseiről, útkereséséről szól a világháború szörnyűségei közepette. Ezen a művön alapul a Fény-anyag című előadás.
Mit jelent ez a magyar könyv egy francia színésznek? Miért ragadta meg a mögötte meghúzódó szellemiség? Miért tartja fontosnak, hogy a mű tanítása színházi keretek között is megszólaljon? A MITEM-en látható Az angyal válaszol alapján készülő Fény-anyag című felolvasószínházi előadás kapcsán Sepsi Enikő dramaturggal osztotta meg gondolatait Juliette Binoche:
Az angyal válaszol könyvnek az ereje támogat mindabban, amit teszek, motivál, másként látom önmagam, táplál, igazságot és valódiságot vár el tőlem a kicsi és nagy dolgokban egyaránt. Ezernyi kétséggel áraszthat el, vagy orkánerejű szélként söpri el a régi félelmeket és a készen kapott elgondolásokat.
Az alapmű nekünk, magyaroknak is különlegesen értékes, hiszen megszületéséről el kell mondani, hogy 1943–44 fordulóján, a második világháború embertelenségében négy, igazságra éhes fiatal művész, Gitta, Lili, Hanna és József beszélgetni kezd, kérdéseket tesz fel egymásnak. Ezekre váratlan választ, tizenhét hónapon át tartó tanítást kapnak Budaligeten, majd a Garay utcában és a Katalin leányotthonból átalakított katonai varrodában. Mallász Gitta lejegyzi ezeket a beszélgetéseket – így született meg Az angyal válaszol című kötet.
A beszélgetések szavai erőt és reményt adnak. Ráébresztenek emberi méltóságunkra, feladatunkra és szabadságunkra.
Az örök érvényű tanítások katartikusan aktuálisak. Nekünk is szólnak ébresztő útikalauzként, hogy modern világunk zaklatottságában emberré nemesedjünk.
Nincs konkrét szerzője a kötetnek, csak „egyik írnoka” volt Mallász Gitta, aki – a holokausztot barátai közül egyedül túlélve – a kéziratot 1960-ban Párizsba vitte. Ott évek hosszú munkájával franciára fordították, majd 1974-ben rádiójáték készült belőle, amely rendkívüli érdeklődést váltott ki és lehetővé tette a könyv 1976-os kiadását francia nyelven, amivel elindult a nemzetközi siker útján.
A huszonöt nyelven megjelent, egyre nagyobb sikerű könyv vallásos ihletésű, de egy valláshoz sem köthető, filozófiai és ugyanakkor költői mű, amely az élet értelmét és módját kutatja.
Juliette Binoche szerint a könyv lehetővé tesz egy újfajta viszonyulást a láthatatlanhoz, hogy megérezzük magunkban a végtelen szeretetet, bármilyen életben, bármelyik percben
A mű minden szava az újjászületés útja; az a kiváltság adatott nekünk, hogy betekinthetünk a titkok titkába. A négy barát kérdései Az angyal válaszol-ban, az angyalok és aztán a Kar válaszai visszahatottak a bennem harminchárom éve égő vágyra, azóta olvasom a könyvet. Sosem csalódtam benne, a tanítás forrása kiapadhatatlan. A négy barát kérdései segítenek teljesen másként látni, élni, megérteni, érezni
– fejtette ki az Oscar-díjas színésznő.
Az esten Wajdi Mouawad színész-rendező és Szűcs Nelli, a Nemzeti Színház művésze is színpadra lép.
A felolvasást beszélgetés követi a nagyszínpadon Juliette Binoche, Wajdi Mouawad, Szűcs Nelli, Kardos Gyöngyi, Rátóti Zoltán és Sepsi Enikő részvételével.
A kötet természetesen magyarul is megjelent, Először 1988-ban szamizdatban, majd 2005-ben megszületett a Fekete Sas Kiadó által ma is forgalmazott kiadás.
Életeket mentett a vészkorszakban
Mallász Gitta 1907-ben született osztrák–magyar családban. Tizenhat évesen az Iparművészeti Főiskolára került, ahol összebarátkozott Dallos Hannával. Nagyon jól úszott, bronzérmet nyert a női 4 × 100 méteres gyorsváltóban Párizsban az 1931-es úszó Európa-bajnokságon.
A zsidó Strausz Lilivel, aki mozgásterápiát, relaxációt és masszázst tanított, a „Fedettben” ismerkedett meg. Sportsikerei ellenére Gitta mégis inkább a rajzoláshoz tért vissza. Felelevenítette kapcsolatát Hannával és férjével, Kreutzer Józseffel, akiknek a Szabó Ilonka utcában (ma Ilona utca), a Halászbástya alatt volt a műtermük.
Az antiszemitizmus fellángolt Budapesten, ezért a keresztény úszóbajnoknő saját nevén szerzett megrendeléseket Hanna és József számára, miután a zsidók ilyen munkát már nem kaphattak. Azonban Józsefet 1944. június 3-án, Hannát és Lilit pedig december 2-án Ravensbrückbe deportálták, ahonnan egyikük sem tért vissza. Gitta egyedül maradt a beszélgetéseket lejegyző füzeteivel.
Az asszony a kötet franciaországi megjelenése után makacsul elutasította a guru szerepét, de 1983 júniusában meghívást kapott egy konferenciára a zürichi Jung Intézetbe, és ettől kezdve életét Az angyal válaszol című mű magyarázatára szánta és konferenciákon vagy könyvekben megcáfolta a félreértelmezését.
Utolsó éveit csendesen, könyveit írva, továbbra is tanítással töltötte el. 1992. május 25-én hunyt el, hamvait a Rhône-ba szórták, s miként barátainak, neki sincs sírja. Embermentő munkájáért 2012. május 13-án a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet posztumusz „Világ Igaza” kitüntetésben részesítette, mivel a vészkorszakban 120 zsidó asszony és gyermek életét mentette meg.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
