Magyarul is olvasható A színház öt kontinense

A színházi olimpia és a MITEM fesztivál részeként az egyik szerző és a fordítók prezentálták A színház öt kontinense – tények és legendák a színész materiális kultúrájáról című kötet magyar fordítását.

2023. 05. 24. 16:00
magyarul
Fotó: Eori_Szabo_Zsolt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az anyaggyűjtés idején még többen vettek részt a projektben, ám a kötetté rendezés monumentális folyamatára Eugenio Barba és Nicola Savarese egyedül maradt. – Rendkívül sok fantasztikus anyagunk volt, de az elején Nicolával nem láttuk át pontosan, mit is tegyünk mindezzel. Mind a ketten más-más aspektusát ragadtuk meg, s nagyon sokat konzultáltunk, és évente eltöltöttünk együtt Olaszországban egy hónapot, amikor csak a szerkesztéssel foglalkoztunk. Nicola vesszőparipája mindig is az volt, hogy a színháztörténet nem tanítható képek nélkül. Nem lehet csupán elképzelni, milyen egy-egy kultúra, nemzet, ország színháza, hiszen ez csak intellektuális tudás lenne. Több mint tizennégy évet töltöttünk el a könyv készítésével – osztotta meg gondolatait Eugenio Barba, a kötet egyik szerzője.

Régen sok helyen és kultúrában egyszerű volt arra válaszolni, hogy miért csinál valaki színházat. A színész szórakoztatott és ezzel pénzt keresett. Sztanyiszlavszkij óta a nyugati világban mindenki számára egyértelmű, hogy a színház nem csupán a szórakoztatásról szól. Ez után a kinyilatkoztatás után nevezik a színházat művészetnek, a színészeket pedig művészeknek. Egy művész nem csupán utánoz, játékát meghatározza az eredetiség. Nicola Savaresével az volt a vágyunk, hogy ez az általunk írt színháztörténet a színészeknek szóljon. Könyvünkben nem esik szó drámaírókról, mert a hangsúly a színészi hivatás történetén van

 – emelte ki a szerző a kötet legmarkánsabb jellemzőjét.

magyarul
Az élelmesek lecsaptak az első példányokra. Fotó: Eöri Szabó Zsolt

Regős János, a szerzőpáros korábbi kötetének fordítója is (A színész titkos művészete – Színházantropológiai szótár, ford. Rideg Zsófia, Regős János), és az ISTA tevékenységét is testközelből tapasztalta meg az elmúlt évek során. Ebben a munkában Pintér-Németh Nikolett volt a munkatársa, aki 2016-ban találkozott Eugenio Barbával az ISTA program résztvevőjeként. – Nem volt nehéz feladat a könyv fordítása, mert annyira érdekelt számos újraolvasás után is, hogy szerettem volna megérteni és felfedezni a mű mélyebb rétegeit is. Biztos vagyok benne, hogy aki egyszer kézbe veszi ezt a könyvet, az nehezen fogja letenni, és sokszor fog újra és újra visszatérni hozzá – avatta be az érdeklődőket Regős János.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!

Borítókép: A beszélgetés nemcsak a könyvről, hanem a színész munkájáról is szólt (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.