– Meglepte, hogy nem alakult ki nagyobb verseny a Kondor-képért?
– Az aukciók természetrajzához tartozik, hogy a magas árak kialakulásához minimum két egymással licitálni tudó és hajlandó vevő szükségeltetik. Annak, hogy ezúttal nem alakult ki verseny, számtalan általunk talán ismeretlen oka is lehet. Egyetlen dolog azonban teljes bizonyossággal kijelenthető, ennek nincs köze Kondor Béla művészettörténeti jelentőségéhez, hiszen az ötvenes évek végének, hatvanas évek elejének legmeghatározóbb, gyakorlatilag iskolateremtő festője volt, s ezügyben a szakmában is egyetértés van. Már saját kortársai között Németh Lajos művészettörténész megállapította, hogy „Kondor neve korszakot jelöl”, amivel akkoriban sem igen vitatkozott senki.
– A kétszeres Munkácsy-díjas (posztumusz Kossuth-díjas) festőművész 1972-ben, élete teljében, 41 évesen hunyt el szívrendellenesség következtében. Mi történt a hagyatékával?
– Elismertségét az is mutatja, hogy a magyar állam illetékesei 1973-ban úgy döntöttek, hogy műtermi hagyatékának nagy részét az állam megvásárolja. Ez a becslések szerint összesen ezernyolcszáz-kétezer darabból (festmények, monotípiák, rézkarcok és más grafikai alkotások) álló műtárgyállomány nagyjából hetven százalékát, közel 1400 művet jelentette. A megvásárolt anyagból mintegy ezer alkotás a Magyar Nemzeti Galériában van, a többit pedig még a hetvenes években vidéki múzeumokban helyezték el.
– Viszont a teljes életmű harminc százaléka magántulajdonban van, és amit ezek közül eladásra kínálnak, a gyűjtők számára az válik hozzáférhetővé.
– Így van, a Kondor-életmű kereskedelmi szempontból rendkívül behatárolt. Csak a még életében eladott képei vannak magánkézben, illetve egy kis szegmens maradt a családjánál, amit testvére, Kondor Mária gondoz, de ő nemigen értékesít belőle. Ezzel volt magyarázható a nagy várakozás azzal a ritka eseménnyel kapcsolatban, hogy most aukcióra került egy fontos képe, ráadásul az egyetlen az egészen nagy méretűek közül. Kondor Bélának komoly gyűjtői köre van, de azt nem lehetett előre megjósolni, hogy hányan fognak licitálni és hol koppan végül a kalapács.