Nyolcvanegymilliós vételár a Kondor-képért

Nagy várakozás előzte meg Kondor Béla Várvédők című festményének árverését a BÁV ART 81. Művészeti Aukcióján. Az alkotás minden értelemben rekordernek számít a BÁV történetében, mivel az aukciósház eddigi legnagyobb kikiáltási áru tételének járó cím megszerzése után az eladási rekordot is bezsebelte, ami jutalékkal együtt 81 250 000 forintos vételárat, azaz eladási rekordot jelent. Az esemény után a BÁV ART művészeti vezetőjét, Fertőszögi Péter művészettörténészt kérdeztük a licit kimeneteléről.

A BÁV 81. művészeti aukciója Fotó: Lakatos Péter

– Meglepte, hogy nem alakult ki nagyobb verseny a Kondor-képért?
– Az aukciók természetrajzához tartozik, hogy a magas árak kialakulásához minimum két egymással licitálni tudó és hajlandó vevő szükségeltetik. Annak, hogy ezúttal nem alakult ki verseny, számtalan általunk talán ismeretlen oka is lehet. Egyetlen dolog azonban teljes bizonyossággal kijelenthető, ennek nincs köze Kondor Béla művészettörténeti jelentőségéhez, hiszen az ötvenes évek végének, hatvanas évek elejének legmeghatározóbb, gyakorlatilag iskolateremtő festője volt, s ezügyben a szakmában is egyetértés van. Már saját kortársai között Németh Lajos művészettörténész megállapította, hogy „Kondor neve korszakot jelöl”, amivel akkoriban sem igen vitatkozott senki. 

Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV ART vezetője Fotó: Kurucz Árpád

– A kétszeres Munkácsy-díjas (posztumusz Kossuth-díjas) festőművész 1972-ben, élete teljében, 41 évesen hunyt el szívrendellenesség következtében. Mi történt a hagyatékával?
– Elismertségét az is mutatja, hogy a magyar állam illetékesei 1973-ban úgy döntöttek, hogy műtermi hagyatékának nagy részét az állam megvásárolja. Ez a becslések szerint összesen ezernyolcszáz-kétezer darabból (festmények, monotípiák, rézkarcok és más grafikai alkotások) álló műtárgyállomány nagyjából hetven százalékát, közel 1400 művet jelentette. A megvásárolt anyagból mintegy ezer alkotás a Magyar Nemzeti Galériában van, a többit pedig még a hetvenes években vidéki múzeumokban helyezték el.
– Viszont a teljes életmű harminc százaléka magántulajdonban van, és amit ezek közül eladásra kínálnak, a gyűjtők számára az válik hozzáférhetővé.
– Így van, a Kondor-életmű kereskedelmi szempontból rendkívül behatárolt. Csak a még életében eladott képei vannak magánkézben, illetve egy kis szegmens maradt a családjánál, amit testvére, Kondor Mária gondoz, de ő nemigen értékesít belőle. Ezzel volt magyarázható a nagy várakozás azzal a ritka eseménnyel kapcsolatban, hogy most aukcióra került egy fontos képe, ráadásul az egyetlen az egészen nagy méretűek közül. Kondor Bélának komoly gyűjtői köre van, de azt nem lehetett előre megjósolni, hogy hányan fognak licitálni és hol koppan végül a kalapács.

– Beszéljünk a képről! Miért ennyire jelentős ez az alkotás? 
– Kondor grafikusként diplomamunkájával, a Dózsa-sorozattal robbant be a köztudatba. Az ötvenes évek második felében a strukturális-szerkezeti rézkarcok mellett készített több nagy méretű képet, ilyen például a Petőfi Irodalmi Múzeumban található A forradalom angyala, vagy a Nemzeti Galériában lévő Őrangyal, illetve a pécsi Uránvárosi óvoda pannója 1959-ből. A hatvanas években, az ikonos korszakában azonban jellemzően kisebb méretű alkotásokat festett. A kétszáz-kétszázötven darabból álló festői életmű fontos eleme a Várvédők. A mű 1957-ben, tehát egy évvel a forradalom után született, ami lényeges, mert bár ő maga sosem politizált direktben, véleményét a közelmúlt eseményeiről – szimbolikus magasságokba emelve – mégiscsak kimondta.

Kondor Béla: Várvédők

– A Várvédőknél ilyen jelkép a harsonaszerű puska?
– Igen, hiszen joggal emlékeztetheti a nézőt a Jerikó falait ledöntő bibliai kürtökre. A vörös és az azt ellenpontozó kék szín erőteljes használatát ugyancsak a forradalomra utaló szimbólumként értelmezhetjük. A forradalom angyalánál is alkalmazott vörösnél egyértelműbb politikai állásfoglalás szóba sem jöhetett. Ugyanakkor a kép az alakok sziluettjét hangsúlyozó erős kontúrvonalak által a középkori üvegablakok világát, a képszerkesztést illetően pedig Dürer metszeteit is idézi. Rejtett utalásaival Kondor számtalan értelmezést tesz lehetővé, kétségkívül ő az egyik legműveltebb, leginkább gondolkodó festő, akit megismerhettünk. Ő a szocializmus nyomorából, a szocreált erőltető szellemi béklyóból is képes volt kitörni és támadhatatlanul egyetemes festővé válni. Mindebből a korabeli hatalom – tisztelet a kivételnek – nem sok mindent tudott helyesen értelmezni, a művészek és a kondori szimbólumrendszert értők számára viszont mintát adott. Nem véletlenül volt oly sok követője, nem ritkán epigonja. Az, hogy ezúttal nem alakult ki ádáz licitcsata a képért, mindössze azt jelenti, hogy a szerencsés vásárló alighanem jobban járt, mint az aukció előtt számíthatott rá.

Borítókép: A Kondor-képért folyó licit a BÁV 81. Művészeti árverésén, Budapesten. Fotó MTI/Lakatos Péter