Ruggero Cappuccio olasz drámaíró szövegére Resurrexit Cassandra címmel készített megrázó táncelőadást Jan Fabre koreográfus, akit a szakma csak „A színházcsinálónak” hív. A flamand művész 2019-es darabja a legszebb trójai papnőről szól, aki egész életében egy átok miatt szenvedett. Neve egybeforrt a jóslás látnoki képességével és azzal a stigmával, amit büntetésként kapott Apolló istentől, amiért visszautasította a szerelmét. A büntetése az volt, hogy hiába mondta jóslatait, senki nem hitt neki. Cappuccio költői szövegében Cassandra még egyszer visszatér ebbe a földi életbe, hogy segítse az emberiséget. A riasztó próféciában a Föld elpusztulásának jóslatával szembenéző emberiséget a természet megóvására kéri.
A Resurrexit Cassandra című színdarab megrázó vallomás
Különböző alakokban testet öltő istennő, kígyóként változtatja meg jellemét, életét, formáját. A kígyó a kettősség, a jó és a rossz, az élet és a halál, az átalakulás és az újjászületés szimbóluma. Feladata, hogy segítse az emberiséget, hogy megtalálja az utat a jövő felé, tiszteletben tartva azt, amit a Földanya adott.
A halhatatlan Cassandrát a német színésznő, előadóművész, Stella Höttler alakítja.
A színésznő az előadás során öt különböző jelentben folytat párbeszédet, a színpadon öt képernyővel és a nyilvánossággal. Folyamatosan ismétli próféciáit, anélkül, hogy hinne neki valaki. Jóslatai egyfajta vádak az emberiség ellen.
Jan Fabre a hetvenes évek óta nagy port felverő előadásaival szerzett ismertséget. A pénz performanszáról híres művész – aki a közönségtől elkért papírpénzt gyújtotta fel egyik előadásában – a színházi világ új radikális vonalát képviselte. Előadásait gazdag formanyelv jellemzi, dialógusait egyéb elemek – tánc, zene, opera, performansz, improvizáció – egészítik ki. Káosz és fegyelem, ismétlődés és őrület, metamorfózis és anonimitás mind-mind nélkülözhetetlen összetevői a Fabre-féle színházának. Az ősi rítusok és filozófiai kérdések mellett Fabre olyan témákkal is foglalkozik, mint az erőszak, a vágy, a szépség és az erotika. Sajátos művészi látásmódjával az egyik legsokoldalúbb alkotóvá vált az elmúlt harminc évben.
Cassandra a papnő, sámán, szent asszony, jövőbe látó jósnő. Megannyiszor megmenthette volna a világot. Megóvhatta volna a legősibb mitikus várost, a büszke Tróját attól, hogy lángtengerbe vesszen megerőszakolt nők sikolyai és elvágott torkú férfiak hörgése közepette. Megjósolta édesanyja szomorú sorsát, Odüsszeusz hosszú bolyongását, Agamemnón meggyilkolását, aki rabszolgának és ágyasnak hurcolta el Trójából, és a saját halálát is. Cassandra suttog, üvölt, sikoltozik, elismétli, amit oly sok éve tud, elmeséli a látnoki szemmel észlelt szörnyűségeket, ám mintha a pusztába kiáltana. Senki sem hallgat rá, senki nem hisz neki, mert a falu bolondjának, hisztérikus féleszűnek, révülő bolondnak nézik.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
Borítókép: jelenet a színdarabból (Mitem)
