A Concerto Budapest május 3-i koncertje a XX. század első évtizedébe, a finn Sibelius, valamint az orosz Rachmaninov és Szkrjabin legtermékenyebb időszakába repíti el hallgatóit a Müpában. A zenekar idei rezidens művésze, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov vezényletével elhangzó darabok zeneszerzői nemcsak kortársak voltak, de műveiket társművészetek inspirálták: Sibelius Pelléas és Mélisande című műve Maeterlinck drámájához készült kísérőzenének, ebből született később a koncertdarab.
Rachmaninov szimfonikus költeményét, A holtak szigetét Arnold Böcklin festménye ihlette. A szinesztéta Szkrjabin egyik legjelentősebb alkotása, Az eksztázis költeménye a szerző híres misztikus akkordját használja. A műsorban magyar vonatkozást is találunk: Sibelius d-moll hegedűversenyének címzettje az akkor 12 éves csodagyerek, Vecsey Ferenc volt, aki egy évvel később előadta a művet.
A szólót ezen az estén a fiatal muzsikus Abouzahra Amira játssza, aki szintén tizenkét esztendős korában nyerte meg a Virtuózok tehetségkutatót.
Dénes-Worowski Marcell, a koncert betanító karmestere az elhangzó művek kapcsolódási pontjait mutatja be összefoglalójában, ami itt olvasható.
Borítókép: Mihail Pletnyov (Fotó: Felvégi Andrea/Concerto Budapest)
