A színházi olimpia véget ért, de színes élményei velünk maradnak + videó

A 10. színházi olimpia látványos záróeseménnyel fejeződött be, aki ott volt, biztos, hogy nem felejti el ezt az egészen különleges Szent Iván-éjt.

20230624 Budapest Margit Sziget Szent Iván éj Szinházi Olimpia záró esemény Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

A szabadtéri színpad hangjai kiszűrődnek a parkba, mindenki felismeri a ritmusokat: megkezdődött a Bolero, az utolsó zenei tétel, utána pedig kezdetét veszi az a látványos finálé, amelyen számos társulat hosszú hónapokon keresztül dolgozott. Odakint a magyar mellett olasz, orosz és angol szavakat hallunk: a világ minden részéről érkező artisták utolsó egyeztetése zajlik. A technikusok sietősen intenek, készen állnak. Mindenki a helyén van, perceken belül megkezdik a Margitszigeti Szabadtéri Színpad körül az előadóművészek lélegzetelállító utolsó nagy játéka. Még megy a vastaps, amikor a színházból elsőként kisietőket különös, soha nem látott látvány fogadja. A Margitsziget Szent Iván éjjelén teljesen átalakult: az öreg platánok vaskos törzseit különleges projektorokkal világítják meg. A fényfestmény eredményeként szarvasok, farkasok és más állatok jelennek meg a sötét éjszakában és indulnak el a nézőközönség irányába.

A látogatók megbabonázottan nézik a lélegzetelállító képsorokat. 

Az emberek a mobiltelefonjaik után nyúlnak, hogy megörökítsék ezt a nem mindennapi látványt. Az erdő misztikuma, a képzelet titkos útjaira hívja a kalandozókat. A távolban lidércfényként tűnik fel egy-egy fénycsík. A fűbe kihelyezett végeláthatatlan hosszúságú fehér drapéria vezeti át a nézőket az egyik ámulatból a másikba. Az artisták fantasztikus mutatványok sorával bizonyítják, hogy a cirkuszművészet élő és elven műfaj, amely olyan régóta várja, hogy ne csak a porond porában, hanem az emberek közé kilépve is megmutassa érdemeit. Azokat a kincseket, amely nem vásári, sörszagú mutatványosok öröksége, hanem a magyar és az európai magaskultúra kiemelt része.

És valljuk be, van mit elismerni, van mire büszkének lenni. Szenzációs produkciók sora fogadja az összművészetek szerelmeseit. Zsonglőrök, erőemberek úsznak a lámpák és kivetítők fényárjában. Közben pedig hangulatos zene szól. 

Változatos programkínálat jellemzi a záróeseményt is (Fotó: Mirkó István)

A premontrei kápolna előtt a színészeké a főszerep, akik ennek a csodás és babonás éjszakának a rejtélyeibe avatják be a látogatót. Nem sokkal mellettük a klasszikus zene kerül a középpontba, megint tőlük pár méterre pedig a tradicionális indiai művészet egzotikus varázslatát láthatjuk. Gazdag és sokszínű az a vizuális élmény, amit a romtemplom közelében tapasztalhatunk meg. A falakon egymásba folyó fényfestmények, lézerjáték pazar látványt nyújt. 

A romtemplom túloldalán fényfüzéres maskarába öltözöttek tánca látható. 

Szent Iván éjjele révén az alakoskodók mirákulumjátéka között feltűnnek a csillagjegyek, amelyek ezen legrövidebb éjszaka bujaságát és életörömét hirdetik.

Egymást érik a performanszok, a zsonglőrmutatványok. Ezen az estén nemcsak a budapestiek, hanem az egész nagyvilág elámul. A 10. színházi olimpia bebizonyította, hogy a cirkusz-, a tánc- és más előadó-művészetek a kultúra legjavát alkotja. Mindez egy hosszú és tudatos építkezés eredménye, amelynek első gyümölcseit éppen most, Szent Iván éjjelén szakajthattuk le.

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE! 

Borítókép: A 10. színházi olimpia záróeseménye (Fotó: Mirkó István)