Az öt legjobb Jack Nicholson-film – Lesz ez még így se! + videó

Romantikus komédia, parádés alakításokkal.

Forrás: InterCom

A Jack Nicholson filmjeit bemutató sorozatunkban az ötödik helyezett Kínai negyed (Chinatown, 1974), a negyedik Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest, 1975) és a harmadik pozíciót megszerző Becéző szavak (Terms of Endearment, 1983) után elérkeztünk a második helyezett alkotáshoz. Az ezüstérmes mozi a Lesz ez még így se! című romantikus komédia lett. Tulajdonképpen más típusú film, mint az eddig bemutatásra került társai, talán a Becéző szavakhoz hasonlít némiképpen, hiszen műfajukat tekintve azonosnak mondhatók, bár a Lesz ez még így se! inkább könnyedebb, lazább, szókimondóbb és viccesebb. Jack Nicholson-rajongóknak pedig egyenesen kötelező darab.

2. Lesz ez még így se! (1997)

A filmet szintén James L. Brooks rendezte, ugyanúgy, mint a múlt héten bemutatásra került, sorozatunkban bronzérmet szerző Becéző szavak című filmet. A rendező nevéhez olyan jelentős alkotások fűződnek rendezőként és producerként, mint A híradó sztárjai (Broadcast News, 1987), Bármit megteszek (I’ll Do Anything, 1994) és a Honnan tudod? (How Do You Know, 2010) című filmek, illetve csak producerként a Segítség, felnőttem! (Big, 1988), A rózsák háborúja (The War of the Roses, 1989), A Jerry Maguire – A nagy hátraarc (Jerry Maguire, 1996) és az Egy magányos tinédzser (The Edge of Seventeen, 2016) című mozik. 

A Lesz ez még így se! egyik jellegzetes plakátja - Fotó: Intercom

A film igazi kasszasiker lett, hatalmas bevételt ért el hazájában is, de nemzetközi porondon is rendkívül jól szerepelt. A szakmai elismerések sem maradtak el. A két főszereplő, Jack Nicholson és Helen Hunt egyaránt elnyerte a két legfontosabb egyéni elismerést: a legjobb férfi főszereplőnek, illetve a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. Ezzel a szenzációs eredménnyel a Lesz ez még így se! lett a második film, amely megnyerte mindkét főszereplői díjat, az 1991-es A bárányok hallgatnak óta. Ezen kívül az alkotást még öt kategóriában jelölték Oscar-díjra, a legjobb film kategóriában kizárólag azért maradt alul a versenyben, mert a Titanic volt a riválisa. 

Tehát szép sikereket ért el a történet. A sztori nagyon érdekes, három különböző mentalitású, három különböző élethelyzetben lévő ember közös történetet mutatja be. A New Yorkban, Manhattanban játszódó filmben adva van Melvin Udall (Jack Nicholson) egy kényszerbeteg, mogorva, durva író, aki gyakorlatilag az egész világra haragszik, van egy meleg festőművész szomszédja, Simon (Greg Kinnear), akit ki nem állhat, és van egy csinos, beteg kisfiát egyedül nevelő pincérnő, Carol (Helen Hunt), akibe viszont titokban szerelmes. Mind a hárman boldogtalanok, a sors azonban összehozza őket, és csodák csodájára mind a hárman kinyílnak és megnyílnak egymásnak. 

Igazi hollywoodi történet, ami tele van a romantikus komédiákban megszokott klisékkel, de mégis tud újat mutatni. Főként a szereplők miatt, mert a forgatókönyv nem túl bonyolult. Jack Nicholson zseniális, olyan beszólásai vannak, amik ma már nem kerülhetnének filmvászonra. A tőle megszokott páratlan arcjáték és az utánozhatatlan mosoly most is elkápráztatja a nézőket. Helen Hunt maximálisan felnő a színészóriás mellé, káprázatosan játszik, méltó partnere Nicholsonnak. Nem véletlen, hogy mind a ketten megkapták az Oscar-szobrot az alakításukért. Azonban érdemes megemlíteni a Melvin szomszédját alakító Greg Kinneart, aki nagyon jól hozza a meleg figurát, nem játssza túl, nem modoros ebben a szerepben. Mindent összevetve a Lesz ez még így se! egy tökéletes, ha úgy tetszik, régi vágású komédia, ami tartalmaz ugyan új elemeket, de megtartja a régi hollywoodi hagyományokat is. 

A már említett nagyszerű színészi alakítások mellett az egész filmet átjáró, 80-as évekbeli hangulat érintette meg a nézőket, ez lehet a sikerének a titka. James L. Brooks pedig igazi Oscar-csináló, hiszen a Becéző szavak után ezzel a filmjével is Oscar-díjhoz segítette Jack Nicholsont, és ezúttal még Helen Huntot is. Brooks maximálisan kihasználta Nicholson zsenialitását, és továbbfejlesztette a Becéző szavak kiöregedett űrhajósának Garrett Breedlove-nak a figuráját, megspékelte konyhanyelven szólva egy kis kényszerbetegséggel, és ha lehet még egy kis mogorvasággal és embergyűlölettel is fűszerezte. Melvin figuráját így mintha csak Jack Nicholsonra szabták volna, fürdik a szerepben. Ez a mozi lett Jack Nicholson második legjobban kereső filmje a Batman után. A film is kasszasiker lett; 12,6 millió dollárral a harmadik helyen nyitott – a Titanic és A holnap markában (Tomorow Never Dies) mögött –, és belföldön több mint 148 millió dollárt hozott, míg világszerte összesen 314 millió dolláros bevételt realizált. A mozi az Empire magazin Minden idők 500 legjobb filmje listáján a 140. helyen szerepel. 

Néhány érdekesség a filmmel kapcsolatban: az 1998-as Oscar-díj-átadó ceremónián Jack Nicholson a szerepére utalva gondosan átlépegette a lépcső és a színpad illesztéseit, amikor felsétált a pódiumra, hogy átvegye a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat; azt a jelenetet, ahol Melvil ledobja Simon kutyáját a szemétledobóba, több kutyatréner jelenlétében vették fel, Verdell kutyus fájdalmas nyüszítését pedig csak utólag keverték a jelenetsor alá; a moziban szereplő festményeket Billy Sullivan New York-i művész készítette kifejezetten a filmhez. Ma már kicsit furcsán hangzik, de Simon szerepére John Cusack volt sokáig a jelölt, de az utolsó pillanatban visszamondta a vállalását, illetve a pincérnő Carol szerepére eredetileg Holly Hunter volt kiválasztva, de végül Hunt lett a befutó. A film zenéjét Hans Zimmer komponálta, az ő munkáját is Oscar-díjra jelölték a legjobb eredeti filmzene kategóriában. 

A Lesz ez még így se! kih,agyhatatlan film és nem csak Nicholson rajongóinak kötelező darab, mindenki számára remek kikapcsolódás, akik szeretik a régi vágású romantikus komédiákat. Sorozatunkban a második helyet szerezte meg. 

Idővonal: A Lesz ez még így se! című filmet 1997-ben mutatták be, abban az évben, amikor megkezdődött Bill Clinton amerikai elnök második ciklusa, átadták az első Balassi Bálint-emlékkardot – Bálint napján – a budai Gellért szállóban. Az európai irodalmi díjat az első alkalommal Tóth Bálint költő vette át, az ortodox húsvét ünnepén kihirdették Teoctist bukaresti pátriárka – illetve a Szent Szinódus – döntését, miszerint az eddigi gyulai helynökséget püspöki rangra emeli, a Mir űrállomásnak ütközött egy orosz Progress típusú teherűrhajó. Az űrállomás egyik modulja jelentősen megrongálódott, az energiatermelés drasztikusan lecsökkent, de az űrhajósok biztonságban megúszták a balesetet, Constantin Degeratu román vezérkari főnök magyar partnere, Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök meghívására Budapestre érkezett kétnapos hivatalos látogatásra, amelynek során egy közös magyar–román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról tárgyaltak, az amerikai szenátus jóváhagyta a vegyi fegyverekre vonatkozó egyezményt, amely kimondja a vegyi fegyverek globális betiltását, Slobodan Milosevicset választotta jugoszláv elnökké a szövetségi parlament, Diána walesi hercegné halálos autóbalesetet szenvedett Párizsban, és II. János Pál pápa boldoggá avatta Apor Vilmost, a szovjet katonák által 1945-ben meggyilkolt vértanú püspököt. (Wikipédia)

A Jack Nicholson filmjeit bemutató sorozatunkban a jövő héten már a győztes mozival érkezünk.

Borítókép: Melvin Udall (Jack Nicholson) a kényszerbeteg, mogorva, durva író, aki gyakorlatilag az egész világra haragszik, mégis megszereti Verdell kutyust (Fotó: InterCom)