Csíksomlyó titka

„Csíksomlyó. Egy szó, egyetlen szó, egy név. És mennyivel több, mint egy szó vagy egy név. Mi minden rejlik benne, mi mindent idéz föl, mennyi tapasztalat, mennyi élmény kapcsolódik hozzá” – írja Mohay Tamás A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás című könyvének előszavában. „Miben áll Csíksomlyó titka? Mi fog ott meg, mi tart fogva?” – folytatja a költői kérdések sorát a néprajztudós, ugyanazon érzéseket tükrözve, amelyek mindannyiunkban megfogalmazódnak, akik jártunk már a csíksomlyói nyeregben, imádkoztunk Babba Máriához a kegytemplomban. A szerző a kommunista egyházüldözés és a rendszerváltást követő évtizedeket mutatja be kötetében, amelynek a napokban tartották a bemutatóját.

Csíksomlyói búcsú Csíksomlyó 20230527 Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Csíksomlyó közismert katolikus Mária-kegyhely a Székelyföldön, ahová nemzedékek óta kitartóan és nagy számban zarándokolnak az emberek. A hagyományos búcsújárás a diktatúra után 1990-től lényeges változásokon ment keresztül: százezres tömegek keresik fel, különösen pünkösd idején. A vallási turizmus egyik célpontja lett, hivatalos egyházi elismertetés nélkül is nemzeti kegyhelynek számít. Az idei Szent István Könyvhétre a L’ Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg A csíksomlyói kegyhely és búcsújárás – Diktatúra, rendszerváltás, modernizáció című kötet, melynek szerzője Mohay Tamás az ELTE BTK Néprajzi Intézetének egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett néprajzkutató. Számos tanulmánya és népszerűsítő írása jelent meg korábban Csíksomlyóról és ez a kötet szerves folytatása a szerző 2009-ben megjelent monográfiájának, ami a pünkösdi búcsújárás régmúltjáról szól. 

Fotó: L' Harmattan Kiadó

A csíksomlyói kegyhely története

A kötet bemutatóját a Néprajzi Múzeum vetítőtermében tartották. A Villő énekegyüttes középkori Mária-énekei után Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Gyenes Ádám a L’Harmattan Kiadó igazgatója köszöntötte a könyvbemutató résztvevőit. Majd Pócs Éva, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritája és Tánczos Vilmos, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem professzora beszélgetett a szerzővel. Szó volt többek között arról, hogy Mohay Tamás a kommunista egyházüldözés és a rendszerváltást követő évtizedek teljességre törekvő elemzését adja ebben a kötetben, aminek alapját a szerző 1985 és 2010 között végzett néprajzi-antropológiai kutatásai adják. A könyv több mint hatszáz oldal, terjedelmében és tartalmában is hatalmas alkotás. A szerző összefoglalja a kegyhely életének első évszázadait, majd a negyven évet átívelő diktatúra a téma. Végül hosszan tárgyalja az 1990 után feléledő búcsújárást és a kegyhely változásait a vezetőktől a tárgyakig, a térszerkezettől a médiáig. Az összefoglaló fejezetet forrásszövegekből összeállított mellékletek, személynév- és földrajzinév-mutatók követik. A szöveget 267 jól adatolt, többnyire színes fénykép illusztrálja, amelyek túlnyomó többségét a szerző készítette. 

A beszélgetés során Pócs Éva egyik kérdése arra irányult, hogy a katolikus egyház és a mai katolikus ember vajon mit gondol arról, hogy napjainkra a tömegek megjelenésével elvilágiasodott a csíksomlyói búcsú, és már nemcsak a katolikusoké és a székelyeké, hanem mindannyiunké.

– Tény, hogy olyanok is elmennek a csíksomlyói búcsúra, akiknek ez elsősorban látványosság – hangsúlyozta válaszában a szerző. – Kíváncsiak rá, mi történik ott, ahol azok gyűlnek össze, akik hisznek a Szentlélekben, hisznek Szűz Máriában. Ez lehet nemes kíváncsiság. Meg tud érintődni, lehet, hogy nem lesz belőle rögtön Mária-tisztelő, hívő ember, de élményszerűen be tud kapcsolódni egy közösségbe, egy körbe, és ha az a kör magához tud integrálni a nemzettudat fejlődéséhez kapcsolódó szimbólumokat, máshogy lobog a zászló Csíksomlyóban, mint például egy tüntetésen – fogalmazott a könyv szerzője. –A szimbólumoknak, a tárgyaknak az értékét a hordozó környezet nagyban befolyásolja. Szakrális tartalmat kap a nemzeti szimbólum is a szakrális térben, és a szimbólum ezt viszi magával. Ugyanígy a vallási mező is átszíneződik a nemzeti tartalmakkal – tette hozzá Mohay Tamás. 

Borítókép: Csíksomlyó pünkösdkor (Fotó: Bach Máté)