Az idős zeneművész első turnéjának második állomáshelye volt Budapest, és a vendégek között számos pakisztáni érdeklődő is volt, valamint eljött a Pakisztáni Iszlám Állam nagykövete is az eseményre. A produkció előtt Halmos András, az intézmény koncertszervezője beszélt arról, miért is különleges ez az este, hiszen ritkán adódik lehetőség rá, hogy egy nemrég felfedezett, nyolcvanon túli művészt Budapesten köszönthessünk és hallhassunk.
Ustad Noor Bakhsh Pakisztánból érkezett, Beludzsisztán tartományból, gyermekkora óta zenél és már édesapja is muzsikus volt. Egyedi hangzású billentyűs citerán játszik, mely a benju névre hallgat. E citera őse döbbenetes módon egy japán gyermekjáték volt – egy húros hangszer, a taishokoto vagy nagoya hárfa – , mely az 1930-as években került el Kelet-Afrikába.
Mint kiderült, Daniyal Ahmed 2018-ban hallotta először Noor Bakhsh mestert zenélni egy YouTube-felvételen, majd a világjárvány után, 2022-ben elhatározta, hogy nincs ok késlekedni, azonnal megkeresi a művészt.
Barátjával indultak útnak autóval Karacsiból, és három napon át keresték Ustad Noor Bakhsh-t, mert bár a nevet mindenki jól ismerte a Makran-partvidéken, senki sem tudta megmondani, hogy hol lakik. Miután Daniyal végre megtalálta, egy teázóban érdeklődve, ahonnan az út túlfelére mutattak, hogy „Ustad Noor Bakhsh ott ül az út másik oldalán, próbálja megszerelni a motorját, amiről leesett a lánc”, napokig maradt mellette és felvételek sorát készítette el. Ezek eredménye lett végül a 2022-es évben megjelent első nagylemez, a Jingul, amely ismertté tette az idős művészt. Valójában nem tudni, hány éves, mert bár az útlevele szerint már több mint nyolcvanesztendős, szerinte ez téves.
A hangulatos júniusi estén a pakisztáni Noor Bakhsh mester elektromos benjun játszott itt a Zene Házában, zenésztársa, Dushembe pedig damburán, egy lantszerű, háromhúros hangszeren kísérte. Otthonos mozdulataik mutatták, hogy több alkalommal muzsikáltak már együtt, és bár az egyik dal előadása közben a dambura egy húrja elszakadt, Noor Bakhsh mester önállóan zenélt, míg társa újra be tudott kapcsolódni.
A perzsa és kurd dallamok alapján született zene, a népszerű beludzsi dalok, népi dallamok, valamint a mester saját szerzeménye, mely a helyi madarak dalait is magába foglalta, elvarázsolta a hallgatóságot. Időnként nehezen tudtuk meghatározni hogy citerát vagy dudaszót hallunk, sőt a virtuóz dallamok már szinte az elektromos gitár hangjátékára emlékeztettek. Néhányan táncra is perdültek, hangosan dicsérték a dalokat, s a produkció legvégén hosszas taps mutatta a szerényen mosolygó előadóművész muzsikájának közösségformáló erejét.
Borítókép: Ustad Noor Bakhsh és Dushembe játszik a Magyar Zene Háza színpadán (Fotó: Magyar Zene Háza, Mohai Balázs)
