Kodály körönd katasztróavédelem tűz építészet

Elkészült a Kodály körönd leégett palotája

Durván öt évig állt ideiglenes tetővel az Andrássy út 83–85, amit a köznyelv már csak a köröndi leégett házként emlegetett, és sokan le is mondtak róla. Egészen addig, amíg rá nem talált egy befektető. Műemléki felújítás lévén a koncepció az volt, hogy amit tudnak, őrizzenek meg és állítsanak vissza az eredeti épületből, és a bontással kinyert anyagok is valamiképp az épület részei maradjanak. Nem volt könnyű az építészeknek, hiszen szinte háborús állapotok fogadták őket a századfordulós neoreneszánsz, eklektikus stílusú palotában, amelyet tagoltsága és díszítése miatt a köröndön belül is unikálisnak tartanak. Az építésvezetővel, Virág Gergellyel bejártuk a magas minőségben felújított ingatlant, aminek előkertes udvarán a legutolsó simításokat végzik.

Szilléry Éva

2023. 06. 16. 14:35

Budapest Kodály körönd. Korábban leégett ház rekonstrukciója Fotó: Teknős Miklós

Még tart a körönd szervizútja mellett az Andrássy út 83 – 85. kavicsos dísznövényekkel beültetett kertjének építése, és mint megtudtuk, a kapu nyitva áll majd a járókelők számára, hiszen hamarosan kertkávézó nyílik a megújult műemlék udvarán.

Elkészült a korábban leégett ház

A szóban forgó előkert hivatalos neve a cour d’ honneur, a körönd sajátos előkertes építési stílusa, ami a francia kastélyépítészetből vált szokásossá.

Itt válik el egyébként a sugárút előkertes, villás beépítése az Oktogon felé vezető, előkert nélküli, utcafronti beépítésű építkezési stílustól.

A Kauser József tervezte eklektikus, neoreneszánsz épület 1884-ben készült el. Mint ismert, 2014 nyarán az akkor már jó régóta felújításra váró, félig üres ház két felső szintje befektetői gondatlanságból leégett. Az égő házat rengetegen fotózták, a látvány egy kortárs festőművészt is megihletett, Barakonyi Zsombor, Tűz jöjj velem! címmel festett képet a szívbemarkoló képről.

Barakonyi Zsombor képe, Körönd — *A Tűzz jöjj velem! a katasztrófa ihletésében született mű Fotó: Barakonyi Zsombor*

Katasztrofális állapotok uralkodtak a tűz után

Budapest évtizedek óta legnagyobb lakóházban történt tűzesetét okozta a hibás eljárás.
Az előző beruházói csoport, ami a teljes harmadik emeletet birtokolta,

kibontotta az összes válaszfalat és tűzfalat, és a födémet is lebontotta,

ezáltal egy 2000 négyzetméteres egybefüggő tér lett belőle. – Ezzel az eredeti tetőtérben tűztér alakult ki, amelyben a 140 éves fagerendák tartják a tetőt. Gyakorlatilag nem volt, ami megállíthatta volna, így fél óra alatt elharapózott a tűz. A tűzoltásra használt rengeteg víz az alatta lévő lakásokat teljes mértékben eláztatta, az épület ezután teljesen lakhatatlanná vált.

körönd — *Virág Gergely, az építés vezetője elmondta, háborús állapotokkal szembesültek Fotó: Teknős Miklós*

A katasztrófa után levágták a gázt az épületről, nem voltak kémények a házon, nem lehetett olyan fűtési megoldást bevezetni, ami hosszú távon fenntartható lett volna – magyarázta a Magyar Nemzetnek Virág Gergely építésvezető, hozzátéve, hogy

az eset után hat lakás maradt lakható a házban.

– Háborús állapotok fogadtak bennünket: az oszlopfejezetek, stukkók, függőlemezek, amik a a futópárkányokon voltak, életveszélyessé váltak, le kellett verni azokat.

A társasháznak gyakorlatilag tégláig kellett lecsupaszítania a falat az életveszély elhárítására.

A belső homlokzatok a rengeteg esőtől olyan szerkezeti károkat szenvedtek, ami tovább nehezítette a munkát – részletezte az építész.

A főkapu hivatalosan az Andrássy úti bejárat, bár a legnagyobb és látványos kapuzat a köröndről nyílik, az említett, még alakuló előkerttel. Mivel a cím Andrássy 83–85, ezért lett ez a fő megérkezési pont, innen közelítjük meg mi is az ingatlant.

Előkelő bejárata már nem egy társasház folyosójára, inkább egy szálloda lobbijára emlékeztet, de ez is volt a cél. Első udvara sem egy szimpla pesti belső kert, hanem

korabeli mintára készült, úgynevezett reneszánsz kert,

aminek megépítéséhez a bontások során megmentett téglákat használták fel, hogy az épület múltjából, amit tudnak, visszaállítsanak a jelenbe. A gazdagon beültetett kert a felső szintekről különösen izgalmas, geometrikus látványt nyújt. Mellette elegáns, sóskúti mészkőből készült kerti bútor, nagyon látványos pihenőhely, kicsit azonban hideg ezen a kőbútoron üldögélni.

Sok-sok különleges építészeti motívuma mellett Virág Gergely az átriumos folyosót emeli ki, amely összeköti a nagy udvart a kisebb, reneszánsz udvarral, ez a megoldás nemcsak a Kodály köröndön, de az Andrássy úton is unikálisnak mondható. – Ez a stílus építészettörténetileg fontos eleme a háznak, kivételes részlete. Az elem íves átkötő nyílásokkal kapcsolja össze a belső udvarokat a közösségi folyosóig, és az udvarokat is – fogalmazott az építész.

Kauser József építész a legnagyobb párizsi mesterektől tanult. A neoreneszánsz épület 1883-ra készült el a tér délnyugati sarkában. Ha a Hősök tere felé fordulunk, a tér jobb oldalán. Mivel az épület az ötvenes évekig a MÁV tulajdonában volt, Vasutasháznak keresztelték el. 1952-től állami tulajdonban volt, és csak 1999-ben vált hivatalosan társasházzá. A Vasutasház architekturálisan kiemelkedő szépségű épülete a köröndnek, alig sérült a háború alatt, amit egyből rendbe raktak. A tornyok is szépen megmaradtak. Szemben a Hübner-házzal, amely a legfájdalmasabban károsodott: két tornyát is elveszítette a háborúban. A tavaly meghalt Kossuth és Ybl-díjas építész, Nagy Bálint, már 2002-ben elkészítette a körönd teljes felújítási tervét, amiért Europa Nostra-díjat kapott. Részben a bonyolult tulajdonosi szerkezet és a pénzhiány vezetett oda, hogy az épületeket nem lehetett egységesen felújítani. A házak jelentős önkormányzati hányaddal rendelkeztek, a sgrafittóval festett épület állami tulajdon.

A homlokzat utcafronti része jól elkülönül a maga erőteljes kváderezésével, az emeletek téglaburkolatos jellegétől. Szintén erőteljes párkány választja el a harmadik emeletet, itt a téglaburkolat sárgára vált.

Ligetes udvarok, pálmafák, tó, szökőkút

Továbbhaladva a belső udvar irányába, folytatódik a ligetes jelleg, oda pálmakertet ültettek, és amint az építész elmondta, a századforduló idején nem volt ritka, hogy pálmafákkal emelték a házak környezetét, ezért a századfordulós előképekből – ilyen volt a Gerbaud cukrászda vagy az Állatkert növényvilága – szeretett volna valamit visszahozni, az épületbelsőt megtervező Varró Zoltán belsőépítész.

A hátsó udvar lett az angolkert, amely a szomszédos általános iskolára néz. Pázsittal, mesterséges tóval és növényvilágával

azt az érzetet kelti, mintha egy kertvárosi villában lennénk

pedig itt vagyunk a hatodik kerület közepén, a növényzetben igen gyér környezetben.
A köröndre néző díszudvar, vagyis a court d’honneur szintén azokból a téglákból lett megépítve, amit használtak. Jelenleg itt szökőkutat építenek, körülötte pedig az elegáns kávéház asztalai lesznek elhelyezve.
A beruházó a harmadik emeleten tizenkilenc lakást állított vissza a régi polgári lakások mintájára, a tetőtér pedig lehetőséget adott arra, hogy emeleti ráépítéssel huszonöt „duplex lakást” – kétszintes lakásokat – építsenek tetőteraszokkal.

A társasház lakói a tűz után – de többségük már előtte – kiköltöztek az épületből, és az önkormányzati ideiglenes bérlakásokban éltek.

Több lakó, amikor látta, hogy van remény, és végre elkezdik egykori otthonát helyrehozni, visszaköltözött. Voltak néhányan, akik az életveszély elhárítása után beköltöztek, és gáz nélkül, villanykályhával vészelték át az utóbbi teleket az építkezés alatt. Akadnak olyanok is páran, akik ideszülettek és a katasztrófa után nem adták el ingatlanukat, hanem ma újra itt élnek a házban. A felújítás után, összesen mintegy 110 lakás van a házban.

Lebontani az ideiglenes tetőt, egyből felmérni, és építeni rá kivitelezői szempontból nagyon nehéz feladat volt.

Úgy megvédeni azt a kőlemezekből álló eredeti főpárkányt – aminek megőrzése cél volt – szintén embertpróbáló feladat volt. Ahhoz, hogy ne essenek le ezek az elemek, alá kellett támasztanunk, és nagyon lassú lépésekben haladni. Ez a folyamat több mint egy hónapig tartott, a tornyok restaurálása is több hónapos megfeszített munka volt. A két sarkán – a Felső erdősor és az Andrássy út felé –, a saroktornyok bádogos kupoláin díszmű bádog müezzinek vannak, oszlopokkal tagolva.

Ezek a jellegzetes tornyok szintén egyedivé teszik az épületet a köröndi paloták között.

Minden részletnek megvan a reneszánsz előképe

Kauser úgy tervezte meg a házat, hogy a kétszínű téglaburkolattal, a rengeteg kerámiadísszel, a kődíszekkel, a vakolt kváderezéssel díszes külsőt adott az épületnek, belülre azonban puritánabb képet tervezett – magyarázta az építész.
Amitől az épület igazán előkelő, az az említett a toronyszerű kiemelkedés a tetején, ahol még cirkalmas éldíszek is emelték a tető ünnepélyességét.

A tűz után ezekből csonkok maradtak, teljesen újjá kellett építeni őket.

Az építész elmondta, hogy a homlokzat minden egységének megvan az előképe, ami a reneszánsz paloták között felismerhető, és ezeket a képeket használták az építkezéskor. Felmentünk a tetőtérbe is, az úgynevezett duplex lakások tetőkertjéből megcsodálni a várost. Az alsó szintek mintájára egy fedett, nyitott folyosóról nyílnak ezek a kétszintes lakások, amelyeknek mediterrán tetőkertjéből a teljes város panorámája elénk tárul. Messze ellátni a budai hegyekig, kicsit azt a hatást kelti innen, mintha egy szinten lennénk a Mátyás-templommal.

Hosszú kálvária előzte meg a csodálatos neoreneszánsz palota újjáépítését, de megérte. Vélhetően nemcsak a látványt kívülről élvező járókelők és turisták gondolják ezt így, de azok is, akik sok-sok évet vártak arra, hogy otthonuk újra élhetővé váljon.

A Kodály körönd most újuló palotája, a Kauser-házzal átellenesen álló Hübner-udvar szintén teljes körű felújításon esik át, ennek átadásával a tér háromnegyede megújul majd. A Vasutasház, amelynek felújítása Nedár Ferenc építész nevéhez fűződik, nemcsak architektúráját tekintve marad különleges épület a köröndön, de előkertjének kávéházas megnyitása is egyedivé teszi.