A középkori Angliában, a rózsák háborújának évtizedeiben járunk, a Lancaster-házi VI. Henrik uralma megdőlt, a trónon IV. Edvárd ül, és sejtelme sincs arról, hogy öccse, Gloster hercege a hatalom megdöntésére készül. Bármi áron. Már az előadás nyitójelenetében világossá válik a címszereplő célkitűzése, III. Richárd ugyanis egyértelműen kijelenti: „Úgy döntöttem, hogy gazember leszek.”
Mindezt elsődlegesen testvérei, a hatalmon lévő, súlyos betegséggel küzdő IV. Edvárd és öccse, a leendő trónörökös, George clarence-i herceg egymás ellen uszításával kívánja elérni.
A hatalom átvétele mindenek felett
Richárd kezéhez már a kezdetektől sok vér tapad: megölte többek között VI. Henriket és annak fiát. Henrik özvegye, Margit királyné súlyos átkot mond sorsa megrontójára, kívánva, hogy kínok közt érje a halál.
A hatalomért bármit: Richárd orgyilkosokat fogadva az uralkodó nevében megöleti öccsét, Edvárdot – meggyilkolására a király korábban valóban parancsot adott, ám azt időközben megbánta, és visszavonta. A hír hallatára a királyt lelkiismeret-furdalás gyötri. A történet ezen pontján már csak Edvárd árvái állnak a korona és Richárd találkozásának útjába.
Richárd Buckingham herceggel szövetkezve a Towerbe zárja, később megöleti a két királyfit. Ekkor már saját anyja is átkot szór a gyilkosságra parancsot adó fiára.
Elérkezik a koronázás ideje, s Richárd, mintha országának szívességet tenne, veszi át a hatalmat, melynek megszilárdítsa érdekében nem rest a megölt királyfik anyjától – a sógornőjétől – megkérni annak egyetlen még élő gyermeke, a fiatal Erzsébet kezét. Itt azonban akarata már nem ér célt.
Uralkodása azonban rövid életű lesz: miközben Richárd rendületlenül harcol a koronáért, az ellenséges Lancaster-párt hívei átkelnek a csatornán. A döntő csata előtti éjjel Margit átka beteljesülni látszik. Richárdot lidérces álmok gyötrik, áldozatainak szellemei jelennek meg előtte, s mind a bukását jósolják. A harcmezőn utolsó leheletével paripáért kiált:
Országomat egy lóért!
Vödörben érkezik a halál
