A debreceni Kodály-filharmonikusok az egyetlen vidéki zenei együttes, amelynek világszínvonalú kórusa is van, így a Kodály Kórussal együtt önállóan képes oratorikus darabok előadására.
Ki is használják ezt az előnyt: Liszt Ferenc nagyszabású Krisztus-oratóriumának országos, Erkel Ferenc műveinek nemzetközi bemutatóját is megszervezték. A Csokonai Színház operatársulatának 1948-as megalakulása óta ellátja annak zenei feladatait is. Tekintettel arra, hogy a színház újonnan megválasztott igazgatója, Mátyássy Szabolcs megerősíteni szándékozik az operajátszást, e téren a jövőben még nagyobb feladatok várnak rá.
A Kodály Filharmónia Debrecen a névadó magyar zenetudós, Kodály Zoltán eszmeiségét viszi tovább. Forrás: Facebook/Kodály Filharmónia Debrecen
Születésnapként a Kodály-filharmonikusok 1923. május 13-át jelölik meg, amikor az új zenekar az első hangversenyét adta. Ezt a dátumot a mai együttes nem tartotta be pontosan (a műsorban közreműködők egyeztetése hozhatta így), a születésnapi koncertet május 25-én tartották meg a debreceni Kölcsey központban. Ezt a Bartók rádió egyenes, élő adásban közvetítette.
A világháború utáni ínséges esztendőkben nagy tett volt az akkori cívisektől egy zenekar létrehozása, még akkor is, ha a Magyar Államvasutak Rt. vállalta magára az apaságot. Így sokáig e cég volt a fenntartó, s úgy is hívták az elődök zenekarát, hogy MÁV Filharmonikus Zenekar.
A zene nem volt idegen az akkori debreceniektől, az 1862-ben létrehozott zenede – ma zeneművészeti szakgimnázium – az elsők között alakult meg az országban, s évről évre számos kiválóságot adott a felsőfokú képzésnek, például Vásáry Tamást.
A zenekart az első időkben Ábrányi Emil, a korszak kiemelkedő karmestere vezette, aki fokozatosan 67 muzsikusból álló nagyzenekarrá tette. Eseményszámba ment minden koncertjük, a helyi lapok lelkes kritikákat közöltek. Őt Pongrácz Zoltán, a későbbi Erkel-díjas követte. Amikor Rubányi Vilmos 1948-ban megalapította a debreceni operatársulatot, szinte természetes volt, hogy a zenekart bevonják a színházi életbe is. Olyannyira, hogy 1951-ben Rubányi vette át a karmesteri pálcát, akinek ideje a zenekar aranykorát jelentette. Miután ő elment, leszállóágba került a zenekar, félszáz alá csökkentették a létszámát, nem jutott pénz hangszerek vásárlására. Visszatérése javított a helyzeten, s 1959–71 között az együttes az ország zenei életének meghatározó tényezőjévé vált. A zenekar létszáma 72-re növekedett, tagjainak nagy része felsőfokú zenei tanulmányokat végzett, hangszerparkja kibővült. Egyre többször szerepeltek közösen a Gulyás György által alapított Kodály Kórussal.
