A világszínházi esemény záróakkordja
A nagyszabású gálaműsor elején Bán Teodóra, a Margitszigeti Szabadtéri Színpad ügyvezető igazgatója, valamint Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója és a 10. színházi olimpia művészeti vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Vidnyánszky Attila kiemelte: hálás azért, hogy a 2019 óta szerveződő programsorozat a pandémia és a háború által okozott nehézségek ellenére is megvalósulhatott hazánkban. Felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy most, amikor világszerte kapcsolatok szűnnek meg, a fesztiválnak köszönhetően az elmúlt hónapok során mégis tudtak fontos, új együttműködések születni.
Sok ezer résztvevő viszi most el a magyar színház és Magyarország jó hírét, szakembereink odaadásáról, a magyar kultúra nagyságáról beszélnek
– hangsúlyozta a fesztivál művészeti vezetője.
Bogányi-zongora és különleges balettprodukció
Az est első műsorszámaként Binder Károly Erkel Ferenc-díjas jazz-zongorista és zeneszerző, illetve a műfaj szerelmesei körében szintén jól ismert jazz-zongorista, Varga Gábor idézte meg virtuóz improvizációkkal Bartók Béla zenei világát, amelyet tökéletes harmóniával egészítettek ki a táncművészek érzelemben gazdag, kifejező mozdulatai. A Lengyel Menyhért által megírt, Bartókot is megihlető, tragikusan végződő történet – amely a nehéz sorsú lány iránt szenvedélyes szerelmet érző, gazdag férfi halálával zárul – azonban folytatódott egy álomképszerű jelenettel, amelyben a mandarin feléledve legyőzi az őt kirabolni és megölni próbáló alvilági alakokat, és egy szép szerelmi kettős után egy zene és fények által megteremtett misztikus hangulatú záróképben kéz a kézben vonul át szerelmével egy földöntúli világba vezető kapun.
A történet ezúttal jó véget ér, és a szenvedélyes, halhatatlan szerelem a túlvilágon végül győzedelmeskedik a kegyetlen világunk felett.
A gála középső részében Camille Saint-Saëns Az állatok farsangja című, eredetileg szimfonikus zenekarra írt, játékos humorban és harmonikus szépségben egyaránt gazdag, olykor a társadalmat is fricskázó zeneműve szólalt meg a Kossuth-díjas Bogányi Gergely, illetve „a zongora hercegeként” is emlegetett Boros Misi előadásában, akik játékukkal bravúrosan keltették életre a francia zeneszerzőt megihlető állatokat. Köztük a méltóságteljes oroszlánt, a kánkán népszerű dallamára lassú tempóban mozgó teknősöket, az arpeggio hatással megidézett akváriumot és a lágy, légies hattyút.
A műsor harmadik részében ismét a férfi-női viszony kérdését boncolgató tematikához kanyarodtak vissza az alkotók. Maurice Ravel Boleróját ezúttal két zongorán, a már említett négy zongoraművész és az InterEUropa Balett táncművészei adták elő.
Az eredetileg egyre bővülő zenekarra írt alkotás dinamizmusát ezúttal a két négykezes zongorajáték fokozódó intenzitása és az ezzel összhangban folyamatosan bővülő tánckar teremtette meg. Az általuk előadott, klasszikus és kortárs táncelemeket ötvöző koreográfiának köszönhetően látványos show jelent meg a színpadon. A Pataki András által rendezett gálaest koreográfusa Michael Kropf volt, a színpadkép részét képező Bogányi-zongorák formavilágával tökéletesen harmonizáló, futurisztikus hatást keltő látványt pedig Tóth Kázmér díszlettervező, Friderike Singer jelmeztervező és Madarász János fénytervező álmodta meg.
