Nagy jelentőségű könyvet jelentetett meg a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok című tanulmánykötetben Magyarország 1945 utáni történetének eddig ismeretlen fejezeteire derül fény. Megismerhetjük a második világháború utáni lavírozó magyar külpolitika egy-egy sikerét, illetve olykor igen látványos kudarcát is. A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy a levéltári és adattári források felhasználásával megérthetővé tegyék azokat a külpolitikai mozzanatokat és kapcsolatokat, amelyek hosszú évtizedekre meghatározták hazánk külpolitikai és külgazdasági lehetőségeit.
1945 olyan meghatározó korszakhatár volt Magyarország életében, amelynek jelentősége kevésbé van jelen a köztudatban. Hazánkban még javában zúgtak a fegyverek, amikor már megkezdődött az az elitcsere, amelynek hatására nem csak a politikai intézményrendszer, hanem az egész társadalomszervezet is jelentős módon átalakult.
Ebben a megváltozó, feje tetejére álló világban nagy jelentősége volt a külügyi szolgálatoknak, amelynek struktúrája számos szempontból különbözött más kormányzati intézményektől.
Működését 1945 legelejétől teljesen az alapokról kellett felépíteni. A tapogatózó, koalíciós évek után, 1948-ra mindenki számára világossá vált, hogy Magyarország a Szovjetunió érdekszférájának a kényszerű szorításából a legkevésbé sem képes kibújni. A hírhedt „600-as rendelet” hatására minden polgári értékrendet valló külügyminisztériumi dolgozót elmozdítottak a helyéről, amelynek következtében számos tapasztalt, korábbi külügyi szolgálati dolgozó távozott külföldre. Mindezzel pedig a kezdetét vette egy olyan irányított, függetlenségét elvesztő külpolitika, amelynek a rendszere 1989-ig megmaradt.
Soós Viktor Attila, a NEB bizottsági tagja, a kötet egyik szerkesztője megkeresésünkre beszámolt arról, hogy a könyv a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Külügyi Munkacsoportjának a munkájába kapcsolódik bele. Hangsúlyozta, hogy a tudományos életben mindig nagy öröm, amikor olyan tanulmánykötet jelenhet meg, amelynek létrehozásában számos intézmény képviselteti magát.
A Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok című tanulmánykötet ilyen, ahol a különböző generációkhoz tartozó történészek, levéltárosok, kutatók számos szemszögéből ismertetik a szocialista évtizedek ezen meghatározó, de kevésbé ismert részleteit.
A történész kiemelte, hogy a könyv jelentősége abban áll, hogy annak szerzői a pártállam olyan, különböző területeit helyezték vizsgálatuknak középpontjába, amelyek korábban jórészt ismeretlenek voltak a kutatók előtt is.
A tanulmánykötetben így olvashatunk a szocialista Magyarország európai és amerikai kapcsolatairól, a gazdaság és a kereskedelem viszonyáról, valamint számos tanulmány számol be a kultúra és az egyház korábban fel nem tárt kapcsolatáról is.
A kötetben olvashatunk például arról, hogy az 1955-ös fegyvervásárlási favízén hogyan próbált a magyar politika elevickélni, illetve az 1956-os forradalom leverését követően hogyan változtak meg a magyar–jugoszláv propaganda-csörték. Még arra is választ kaphatunk, hogy 1977-ben az Amerikai Egyesült Államok szemében hogyan próbált Magyarországon „szalonképessé” válni és hogy mindehhez mi köze van a Szent Koronának? Sőt, választ kaphatunk arra is, hogy az 1980-as években a növekvő arab–magyar kapcsolatok milyen következményekkel járhatnak.
A Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok című tanulmánykötet szerkesztői Andreides Gábor, M. Madarász Anita, Soós Viktor Attila, Szilágyi Gábor és Szőts Zoltán Oszkár
Borítókép: Lehetőségek, dilemmák, kompromisszumok a Nemzeti Emlékezet Bizottságának a kötete (Fotó: A szerző felvétele)
