A moderátor feltette a kérdést, hogy mit kezdjünk azokkal a helyzetekkel, ahol a negatív szereplőt kedveljük meg, és ez mennyire fér bele a műfajba. Bartusz-Dobosi László szerint amíg a hangsúly a nyomozáson van, addig kriminek tekinthető a mű. Bartal Tamás véleménye szerint azért kedveljük az ilyen negatív szereplőket, mert mindannyiunknak van sötét oldala, és mindenki jobban jár, amíg ezt abban éljük ki, hogy ilyen könyveket olvasunk és ilyen sorozatokat nézünk.
Íróként pedig sokkal nagyobb kihívásnak tartja az ilyen karakterek megalkotását, mint a tipikus, az igazságért küzdő detektív figuráját.
A könyvkiadás technikai kérdéseit érintve előkerült az újrafordítás kérdése, melynek kapcsán mindenki egyetértett abban, hogy a szövegek megváltoztatása, esetleges átírása kifejezetten káros tendencia az elmúlt években. Zárókérdésként pedig felmerült, hogy a résztvevők mennyire tartják hasznosnak a könyvek filmes feldolgozását: Katona Ágnes véleménye szerint a sorozatfeldolgozások például Agatha Christie műveinek ártottak, mert egy sosem létező, habos-babos ’20-as, ’30-as éveket teremtettek a könyvek világából.
Bartusz-Dobosi László és Bartal Tamás szerint pedig ha nem szigorúan vett könyvfeldolgozásként, hanem önálló alkotásként tekintünk ezekre a művekre, akkor megvan a maguk helye, hiszen akár fel is kelthetik az érdeklődést egy-egy irodalmi mű iránt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!