A Széchenyi – vagy a régi írásmód szerinti Széchényi – nevet nincs, aki ne ismerné hazánkban. Már a legkisebbek is találkoznak a Lánchíd oroszlánjai vagy utcanevek, terek elnevezése kapcsán e családnévvel. Tény, hogy leggyakrabban Széchenyi Istvánt (1791–1860) említjük a legkülönbözőbb vonatkozásokban, de édesapja, Széchényi Ferenc (1754–1820) nevét viseli a nemzeti könyvtár, akinek leszármazottja, Széchenyi Zsigmond (1898–1967) kalandos élete sem ismeretlen sokak számára. A Széchényi Ferenc Archívum – Digitális és digitalizált dokumentumok gyűjteménye címen elérhető honlap elsősorban a nemzeti könyvtár névadója köré összpontosul, de a családhoz kapcsolódó legkülönfélébb dokumentumokat is tartalmaz. Köztük számos kevésbé ismert adatot és képet, amelyek korábban digitális formában még nem voltak elérhetők. A webarchívum egyaránt hasznos forrás lehet a korszak és a Széchényi -család iránt érdeklődők, pedagógusok, tanulók, kutatók számára.
Az oldalon a digitális gyűjtemény böngészése mellett részletes életrajzi tanulmányt is olvashatunk, továbbá egy linkgyűjtemény segítségével válogathatunk az Országos Széchényi Könyvtár, az OSZK egyéb, a témához kapcsolódó webes tartalmaiból. Ez utóbbiak között találkozhatunk interaktívan böngészhető adatvizualizációval, amelyet szintén a Digitális Bölcsészeti Központ (DBK) munkatársai készítettek azokról a személyekről és intézményekről, akiket, illetve amelyeket a gróf levélben tájékoztatott az alapításról és megajándékozott a könyvtári katalógus első nyomtatott köteteivel.
A válogatás többféle szempont szerint böngészhető és kereshető. Az Életrajz menüpont alatt Deák Eszternek, a Régi Nyomtatványok Tára munkatársának tanulmánya olvasható, a Kapcsolódó alatt pedig néhány további internetes forrás címe található, melyek szintén hasznosak lehetnek a téma iránt érdeklődőknek.
Korának egyik legnagyobb mecénása volt
Széchenyi István apja, az 1754-ben született gróf Széchényi Ferenc, aki közéleti tevékenysége mellett korának egyik legnagyobb mecénása is volt, 1802. november 25-i dátummal nyújtotta be azt az okmányt az udvari kancelláriához, melyben a nyomtatott és kéziratos dokumentumokból, valamint térképekből, metszetekből és pénzérmékből álló magángyűjteményét hazájának adományozta, megteremtve ezzel egy nemzeti könyvtár és múzeum alapjait.
