Navracsics Tibor hangsúlyozta: Magyarországnak jelentős hagyományai vannak a kultúra, az oktatás, a sport területén, adottságaink alapján előkelőbb hely illetne meg bennünket, mint amit jelenleg betölt az ország.
Azzal, hogy a térség idén viselheti az Európa kulturális fővárosa címet, a kormány támogatása révén el tudunk indulni azon az úton, hogy ismertté váljon általa Magyarország és méltán vegye fel a versenyt Európa más országaival, vonzó és keresett turisztikai célponttá váljon
– mutatott rá.
A tárcavezető erről a kulturális diplomáciai értekezlet szakmai programjának második napján tartott sajtótájékoztatón beszélt. A budapesti szakmai napot követően a pénteki értekezleten a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa programot ismerhették meg a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatói és kulturális attaséi.
Mint a miniszter elmondta, az EKF programsorozatban közösségi célt szolgáló épületeket újítottak meg, fontos szempont volt, hogy a régi, használaton kívüli épületek kapjanak ismét funkciót, valamint hogy olyan tartalommal töltsék meg őket, melyek 2023 után is gazdagíthatják majd a térség kulturális kínálatát.
Jelentős fejlesztésnek nevezte a veszprémi vár megújítását, mely 2022-ben indult és 2026-ig tart.
Hangsúlyozta: az Európa kulturális fővárosa programsorozat egy olyan regionális gazdasági modellt mutat fel, amely a kultúrára és a kreatív iparra épül. A programsorozat turizmusra gyakorolt hatásáról szólva kiemelte: Veszprémbe május végéig 117 százalékkal több belföldi és hatvan százalékkal több külföldi látogatott, mint tavaly hasonló időszakban. Csaba Gábor, a kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkár jelentősnek nevezte a térségben végbemenő fejlesztéseket. Szavai szerint a cél az országkép pozitív alakítása, valamint az, hogy minél több turista érkezzen a régióba.
