Öt jelölt a Zeneakadémián

A Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye szerint jelenleg öt személy nyújtott be pályázatot a Zeneakadémia rektori pozíciójára, név szerint Győriványi György Sándor, Keller András, Kutnyánszky Csaba, Marosi László és Tóth Péter. Cikkünkben áttekintjük a jelöltek eddigi munkásságát.

Molnár Nikolett
2023. 08. 24. 5:58
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1907-ben felépült épülete a Budapesten, a Liszt Ferenc téren, 2023. augusztus 23-án (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)
20230823 Budapest Zeneakadémia Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István Forrás: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Keller András Liszt-, Kossuth- és Prima Primissima díjas hegedűművész. Karmesterként 2003 februárjában debütált az Orchestre di Padova e Veneto élén, 2005 óta szerkeszti és irányítja a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivál zenei programjait. 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, aki a pályázati határidő lejárta után nyilvánossá is tette pályázati anyagát. A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében az anyaggal kapcsolatban kifejtette, hogy szeretné megelőzni a kérdés körül kialakuló találgatásokat és mindenki számára lehetővé tenni, hogy megismerhesse elképzeléseit.

Kutnyánszky Csaba a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán (ma Pécsi Tudományegyetem) matematika–ének-zene szakon végzett 1990-ben, ezt követően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett iskolai ének- és zeneelmélet-tanári, karnagyi diplomát. 1998-ban ösztöndíjasként a Bolognai Egyetemen végzett kutatásokat. Számos alkalommal vett részt mesterkurzusokon, 2005-ben művészeti doktori (DLA) fokozatot szerzett. Karnagyként irányította a Pécsváradi Női Kamarakórust és a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának Vox Medicata Vegyeskarát. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora, oktatási rektorhelyettese, a Karmester és Karvezető Tanszék és a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője.

Tóth Péter zeneszerző zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, 1990-ben diplomázott Petrovics Emil növendékeként. Még tanulmányai alatt, 1989-től kezdve dolgozott rendezőasszisztensként, majd dramaturgként a Magyar Állami Operaházban. 1992 és 1995 között szabadúszó zeneszerzőként színházi kísérőzenéket írt nyíregyházi, miskolci, győri, szolnoki és budapesti színházi előadásokhoz. Hangmesteri diplomáját 1999-ben, közoktatás-vezetői diplomáját pedig 2002-ben szerezte meg. DLA fokozatát 2008-ban kapta meg. 2011 szeptemberétől a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának tanszékvezető főiskolai docense, 2013. július 1-jétől két cikluson keresztül pedig dékánja volt. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának vezetője.

Marosi László karmester a Floridai Állami Egyetem zenetudós-professzora, akit 2018-ban avatott címzetes egyetemi tanárrá Földesi Péter, a győri Széche­nyi István Egyetem rektora. Az elismert karmester bejárta az egész világot, és nemcsak a zene, hanem a béke nagykövete is lett, megkapta az UNESCO békenagyköveti díját. „A liszti gondolatot próbálom továbbvinni, hogy a késeket, fegyvereket tegyük le, mert nem jelentenek megoldást az emberi problémákra. Fogjuk meg egymás kezét, és próbáljuk a problémákat közösen megoldani, nem pedig egymást félrelökve. Én a zenén keresztül szeretnék olyan megoldást kínálni, ami gazdagabbá teheti az emberek életét.”

Győriványi György Sándor a feltételezések szerint nem más, mint Győriványi Ráth György karmester, az Operaház volt fő-zeneigazgatója, aki az Operaház főigazgatói posztjára is pályázott nemrég. A Magyar Állami Operaház fő-zeneigazgatójaként nevéhez fűződik a világ első 3D opera-előadásának létrehozása Bartók Béla A kékszakállú herceg vára művére. Laptársunk megkeresésére sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy valóban ő pályázott-e ezen a néven. A Kulturális és Innovációs Minisztérium azonban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: a pályázatot születési néven nyújtották be, amely nem azonos az illető művésznevével, amelyet karmesterként használ.

Borítókép: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1907-ben felépült épülete Budapesten, a Liszt Ferenc téren, 2023. augusztus 23-án (Fotó: Mirkó István/Magyar Nemzet)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.