A 400 négyzetméteres ledfalon megjelenő, mai modern technikán alapuló, elképesztő részletességgel kidolgozott animációk élethű helyszíneket megidézve az ősi történelmi korokba repítették vissza a nézőket. Ezt a hatást erősítették tovább az Erkel László Kentaur által tervezett jelmezek, valamint a világítástechnika, amely olykor a színpad melletti fákat megvilágítva a teljes helyszínt bevonta ebbe az időnként misztikus színpadi világba, amelynek a nézők is részeseivé válhattak. Egy 1500 évvel ezelőtti kor, a magyar történelem egy kis szelete kelt életre a Margitszigeten.
A Verdi műveire jellemző, szenvedélytől fűtött operában, amelynek szövegkönyvét Francesco Maria Piave és Temistocle Solera írta, a legendás történelmi alak nemcsak hódító hadvezérként, de szerelemtől égő, olykor kétségekkel küzdő, érző férfiként is megjelenik, aki nemcsak győzni, de egy-egy kudarcból tanulva talpra állni is képes, és akit mélyen megérint az őszinte szerelem. A benne dúló szenvedélyes érzelmeket a nagyívű zene és a lebilincselő énekhangok mellett a Feledi Balázs koreográfiáit megjelenítő táncosok fejezték ki, akik szellemalakokra emlékeztető megjelenésükkel és a modern balett világa által ihletett, drámai kifejezőerővel bíró mozgásukkal a történet legjelentősebb pillanatait tették még hangsúlyosabbá.
A címszerepet éneklő, kanadai származású operaénekes, John Relyea karizmatikus megjelenése és erőteljes basszbariton hangja, amelyet éneklés közben mintha a Föld energiái táplálnának, pillanatok alatt elvarázsolta a közönséget. A legendás, északi istenekre emlékeztető történelmi alak személyiségét árnyaltan, hol erős, hódító hadvezérként, hol pedig érző, szenvedélyes férfiként jelenítette meg a színpadon. Csakis egy rendkívüli nő lehet rá képes, hogy rabul ejtse egy ilyen karizmatikus egyéniségű uralkodó szívét. Odabellát, a szép és szenvedélyes, édesapja kegyetlen halálának megbosszulásáért és népe felszabadításáért a bibliai Judithoz hasonlóan bármire képes rabszolganőt ezúttal Rálik Szilvia keltette életre. A Liszt Ferenc-díjas operaénekes kiváló partnere volt nemcsak a címszerepet alakító, világszerte elismert John Relyea-nek, de örök szerelmét, az aquileiai lovagot, Forestót életre keltő László Boldizsárnak is, aki drámai kifejezőerejű hangján a haragot, a szerelmet, a csalódottságot és a féltékenységet egyaránt hitelesen szólaltatta meg.
