Ugyanilyen erős érzelmeket közvetített énekhangjával a római generálist, Eziót alakító Haja Zsolt is. Fontos szerepet játszott a történetben I. Leó pápa, akit Gábor Géza keltett életre. Verdi operáiban kiemelt szerep jut a kórusnak, általuk teljesedik ki a hangzás. A Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megszólaló nagy létszámú kórus, a Magyar Állami Operaház kórusának hangja betöltve a teret, tovább fokozta a drámai hatást. A Magyar Állami Operaház Zenekarának előadásában Rajna Martin, Junior Prima díjas első karmester vezényletével lebilincselő szépséggel csendültek fel a romantika egyik legnagyobb zeneszerzőjének csodaszép dallamai.
Ez a mű Verdi első alkotói korszakában született, Zacharias Werner Attila, König der Hunnen című drámája alapján, és a velencei La Fenice operaházban volt az ősbemutatója, 1846-ban. Ekkoriban – a romantika korában elvártaknak megfelelően – Verdi a történelmi témák felé fordult, miközben francia és német hatásokkal ötvözve saját zenei stílusát is kialakította. Ez a belcanto néven ismertté vált stílus az Attilában a duettekben és a kórusrészeknél követhető leginkább nyomon. Érdekesség, hogy Magyarországon először 1972-ben, ugyanígy a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon láthatta a közönség a darabot.
Idén, az előadás által nyújtott élményt kiegészítendő, a Víztoronyban egy Attila korát bemutató kiállítást is megtekinthetett a közönség. A tudósokkal és muzeológusokkal együttműködve elkészített tárlat az akkori időkből származó tárgyak és dokumentumok fotóival történeteket is elmesélve idézi meg a magyar történelmi múlt egyik fontos korszakát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!