Klösz György a magyar fotóművészet egyik kiemelkedő alakja. Már korán érdekelte a fényképészet, de a kitörést számára az 1873-as bécsi világkiállítás hozta el, mivel egyike volt az esemény megörökítésével megbízott fotósoknak. Az egyesült Budapestre visszatérve elkezdte módszeresen fényképezni az épülő világvárost. Klösz 1913. július 4-én hunyt el, a mai Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra. A Nemzeti Örökség Intézete, a Budapest Főváros Levéltára és az FSZEK Budapest Gyűjtemény együttműködésében megvalósuló kiállítás jól tükrözi a Klösz György által lencsevégre kapott, Budapesthez köthető tematikákat.
A kiállított tablókon megjelenik az épülő és a használatba vett nagyváros, a nyüzsgő és a visszafogott Budapest, illetve a munkás hétköznapokat élő, és a kikapcsolódásnak időt szentelő városlakó is. Emellett pedig a felvételeken egyaránt megtekinthetők az egykori, azóta már megsemmisült vagy elbontott és a ma is létező épületek.
A Fiumei úti sírkertben nyugvó fényképészhez köthető évforduló mellett a kiállításnak a 150 éves főváros is jó apropót kínált. A sírkert nemcsak az ott nyugvó Klösz Györggyel kapcsolódik az egyesített fővároshoz, de ezen a helyen nyugszik több jelentős polgármester, köztük Ráth Károly, Gerlóczy Károly és Kammermayer Károly. Emellett több, a főváros arculatát meghatározó építész nyughelye is a nemzeti emlékhelyen áll, így Hauszmann Alajos, Steindl Imre, Ybl Miklós, Alpár Ignác síremléke, valamint olyan neves szobrászművészek sírjai, akik Budapest jelentős közszobrait alkották, köztük Zala György, Strobl Alajos és Izsó Vilmos.
Borítókép: Az 1896-os millenniumi kiállítás történelmi épületcsoportja a Városligetben, balra a Vajdahunyad vára Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.01.019)
