Budapesten és több vidéki helyszínen, kiemelten Miskolcon, sőt Nagyszebenben is számos színvonalas eseménnyel, több mint négyszáz ingyenes programmal várják a közönséget szeptember 16. és 24. között az Ars sacra fesztiválon. Világi helyszínek mellett százötven templom nyitja meg a kapuit a fesztivál keretében.
Az Ars sacra fesztivál megnyitója
És ha a szervezők az első szövetség zsoltároskönyvéből vették a XVII. Ars sacra fesztivál mottóját, idézetét, akkor ezt a szinte kétszavas és könnyen megjegyezhető felhívást egészítsük ki a teljes mondatra: „Keresd a békét és járj utána!” Vagyis a keresésből jussunk el a megtaláláshoz, a megnyugváshoz, a megbékéléshez, az egymással való kiengesztelődéshez. Legyenek éppen ezért az Ars sacra fesztivál programjai a belső, de a külső béke előmozdítói is hazánkban és határainkon túl egyaránt
– ezekkel a mondatokkal nyitotta meg Kránitz Mihály atya, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető professzora az Ars sacra fesztivált a Magyar Nemzeti Múzeumban, miután Erdő Péter bíboros, prímás köszöntését tolmácsolta. A tanszékvezető egyetemi tanár kiemelte, hogy az Ars sacra páratlan jelenség a magyar kultúrában és méltatta az alapítvány kuratóriumi tagjainak tizenhét éve tartó, szervezői munkáját. Hamvas Béla eszmeiségét felidézve az Istentől eredő és az Istenről beszélő művek megérintő, átformáló „esemény jellegét” emelte ki: „amikor az ég és a föld összeér”. L. Simon László főigazgató és Veres Pál, az Ars sacrára önálló programsorozattal készülő Miskolc polgármestere köszöntötte a vendégeket. Berta Tibor tábori püspök záró felszólalásában többek között elmondta, hogy a Katolikus Tábori Püspökség először vesz részt az Ars sacra programjában. V. kerületi központjukban katonazenével, Takács Tamás ezredes előadásával és fotókiállításokkal készülnek.
A megnyitót kísérő műsorban közreműködött a – Keresztkoncertek sorozat keretében szeptember 19-én, a Deák téri evangélikus templomban fellépő – Capella Esterházy Kamaraegyüttes és Hegyi Barnabás kontratenor, valamint Váncsa Gábor színművész, aki a Pál védőbeszéde című monodrámát adta elő. Ezt az előadást legközelebb szeptember 23-án, a veszprémi Magyarok Nagyasszonya-templomban láthatják az érdeklődők. A megnyitó után a résztvevők megtekintették a Magyar Nemzeti Múzeum kapcsolódó kiállítását.
A 18–19. századi pesti Schöfft festőművész-dinasztia munkáiból nyílt kamaratárlat oltárképeken, nemesi portrékon keresztül enged bepillantást festészetükbe. A Schöfft festőcsalád kiállítását hosszú kutatómunka és restaurálás előzte meg, amelyet Korhecz-Papp Zsuzsanna, a Szabadkai Városi Múzeum festőrestaurátora végzett az elmúlt években, ő a kiállítás egyik kurátora.
Gödölle Mátyás művészettörténész, a Történelmi Képcsarnok vezetője, a kiállítás másik kurátora lapunknak elmondta: Az 1775–1850 között működő festőműhely, a pesti Schöfft család három tagjának alkotásait mutatja be. A képíró család megbecsüléséről tanúskodik, hogy a belvárosi Képíró utcát a műhelyről nevezték el. A Schöfft-műhely oltárkép-kompozíciói barokk példákat követnek, többségük grafikai előképek után készült. Képeiken a késő barokk stílus a klasszicizmussal keveredik, míg 1825 után a romantikus akademizmus jelentkezik műveiken. Schöfft József, Schöfft József Károly és Schöfft Ágoston műhelyéből a korszak olyan egyedülálló arcképei születtek, mint gróf Széchenyi István, Pázmány Péter érsek, I. Ferenc király és József nádor, valamint Milos Obrenovic szerb fejedelem portréja. A kiállításon a Schöfft család tagjai mellett a Vojnichok, valamint pesti polgárok portréit is bemutatják. A fesztivál fővédnökei Novák Katalin köztársasági elnök és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek.
Borítókép: A Magyar Nemzeti Múzeum különleges kamarakiállítással csatlakozik az Ars sacra fesztiválhoz (Fotó: Bach Máté)
