A múlt héten elindult könyves sorozat már eljutott Szatmárnémetibe, Nagybányára, Kolozsvárra, Marosvásárhelyre, Székelyudvarhelyre, Sepsiszentgyörgyre. Szeptember 14-én Csíkszeredán mutatják be a könyvet, szeptember 15-én 17 órakor Gyulafehérvárott a Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceumban, 16-án ugyancsak 17 órakor pedig Nagyváradon, a püspöki palotában.
A krónikát Farkas Gábor Farkas, az OSZK muzeális könyvtári dokumentumokat nyilvántartó iroda vezetője mutatja be. A művelődéstörténész színes, érdekes kultúrtörténeti előadással tette egyértelművé a laikusok számára is azt, miért fontos a magyar könyvnyomtatás megszületése.
A kötet különlegessége, hogy miközben a nyomdatörténet kezdeteinél legtöbbnyire gyorsan megtérülő befektetéseket látunk, a nyomdászok gyorsan és könnyen eladható búcsúcédulákat, latin nyelvtankönyveket és más, megtérülő nyomtatványokat készítettek, addig Magyarországon egy nemzeti történelemkönyvvel kezdődik a könyvnyomtatás. Farkas Gábor Farkas szerint nincs tudomásunk más népről, akiknek az első saját nyomtatványuk a történetüket mesélte volna el.
Azért is különleges Hess András munkája, mert míg Európa más „első nyomtatványaiból” csak egy-egy darab maradt fenn, addig a Budai krónika feltételezhetően 200-250 eredeti példányából mintegy tízet őriznek a legnagyobb könyvtárak, ami arra is utal, hogy a könyvet valóban nagy becsben tartották tulajdonosai.
Az elmúlt 550 év alatt mindössze kétszer készítették el a Budai krónika hasonmás kiadását: 1900-ban és 1973-ban, de ezek ma már alig-alig találhatóak meg a piacon.
A könyvbemutatókat követően Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója egy-egy példányt ad át az erdélyi történelmi egyházak vezetőinek a Budai krónika fakszimile kiadásából.
Borítókép: A körút egyik állomásán, a Sepsiszentgyörgyi Liszt Intézetben a Budai krónikáról Farkas Gábor Farkas művelődéstörténész beszél az érdeklődőknek (Forrás: Facebook/OSZK)
