Felgördült a bársonyfüggöny

Nagyszabású gálaesten nyitották meg vasárnap este a felújított Debreceni Csokonai Színházat. Az újjáépített teátrum – a hozzá tartozó intézményekkel együtt – hazánk egyik legnagyobb előadóművészeti bázisa, de a műemlék épület immár csaknem kétszeresére nőtt befogadóképességgel, 350 helyett 600 ülőhellyel és a legkorszerűbb technikával várja a cívisváros polgárait.

Megnyílt a felújított Csokonai Teátrum Debrecenben Fotó: Czeglédi Zsolt

A színház ősi, szakrális jellegének is megfelelve az átadóünnepség kezdetén Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Görögkatolikus Főegyházmegye érsek-metropolitája, Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Krakomperger Zoltán, a Debrecen–Nyíregyházi Egyházmegye általános püspöki helynöke megszentelte a teátrum épületét, majd Papp László polgármester emelte, ha nem is a hétköznapokba, de a történelmi időbe, s a kulturális térbe a színházat. 

Fekete Károly, Kocsis Fülöp és Krakomperger Zoltán (Fotó: Czeglédi Zsolt)

Úgy fogalmazott, hogy ha van hely, ahol kézzelfogható Debrecen lokálpatriotizmusa, szellemisége, történelme a Nagytemplom és a kollégium mellett, ha van hely, ahol szinte minden debreceninek van egy saját története, akkor az a Csokonai Színház. Arra is emlékeztetett, hogy Debrecen első, 1865-ben elkészült kőszínháza és az itt megforduló színészek és színészóriások több mint másfél évszázados alakítása tette az intézményt a debreceniség fontos alapjává. 

Papp László (Fidesz–KDNP) polgármester beszédet mond a felújított Csokonai Teátrum megnyitóján (Fotó: Czeglédi Zsolt)

A lélek pihenését, a szellem táplálékát, a napi életben megfáradt lélek megfürösztését akarjuk

– idézte Mátyássy Szabolcs színházigazgató egykori elődje, Horváth Árpád gondolatait. 

Emlékeztetett arra az ugyancsak Horváthtól származó elvre, mely szerint a színháznak három „csillagzat” alatt kell állnia: az egyetemes európai művészet, a nemzeti művelődés, valamint a magyar nyelv és irodalom az a három szempont, ami meg kell, hogy határozza működését. Csak ezeken keresztül szórakoztathat és mulattathat.

Elmondta, hogy mindezek szellemében Szabó. K. István művészeti vezetővel olyan színházat képzelnek el, mely a népszínházi struktúrára épül, tehát különböző műfaji és karakterű prózai és zenés előadások váltják egymást, illetve a „nemzeti” besorolásának megfelelve megerősített operatagozat és egy frissen megalakult tánctagozat is várja a közönséget.

Mátyássy Szabolcs igazgató beszédet mond a felújított Csokonai Teátrum megnyitóján (Fotó: Czeglédi Zsolt)

Csutka István, a színház egykori igazgatója nyílt levelében köszöntötte az újranyíló Csokonait. Egyebek mellett ezt írta: 

Sose feledjétek, egy színház működésének 80 százaléka nem művészi jellegű munka, de a színházat mindig az alapján a 20 százalék alapján ítélik meg, ami a függöny felgördülte és legördülte között történik. De ettől függetlenül a 80 százalék munkája nélkül a 20 százalék nem tudná ugyanazt a sikert elérni.

A felújított debreceni Csokonai Teátrum (Fotó: Czeglédi Zsolt)

A korábbi igazgató gondolatai azért fontosak, mert éppen erről a háttérről beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter, amikor rámutatott: a kormányzat 12,7 milliárd forinttal támogatta a színház újjászületését, ahogy a programon belül még huszonkét megyei jogú várossal kötöttek szövetséget, hogy Budapest mellett lehetőséget kapjanak a fejlődésre. Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az elmúlt 25 évben a debreceniek is mindent megtettek, illetve megtesznek városukért.  

Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédet mond a felújított Csokonai Teátrum megnyitóján (Fotó: Czeglédi Zsolt)

Fejet kell hajtani a debreceni polgárok teljesítménye, munkája előtt, hiszen ebben az időszakban egy új város született meg, Debrecen szintet lépett.

– Ma Debrecenben a múzsák templomát avatjuk – fogalmazott a miniszer, rámutatva arra, hogy az Alföld centrumává vált város nemcsak gazdasági, de szellemi-kulturális értelemben is középpontja lett a térségnek.

Hajdu Imelda és Kránicz Richárd színművészek a Költözzünk vissza egymásba című ünnepi gálaesten a felújított Csokonai Teátrum megnyitóján (Fotó: Czeglédi Zsolt)

A miniszter szavainak megfelelő igényes és színvonalas gálával zárult a színház megnyitóünnepsége. A „Költözzünk vissza egymásba!” címmel meghirdetett műsorban természetesen közreműködött a Csokonai Nemzeti Színház társulata, Debrecenből elszármazott művészek és a Kodály Filharmonikusok Debrecen, Somogyi-Tóth Dániel fő-zeneigazgató vezényletével. A nagyszabású gála megidézte a debreceni színjátszás múltját, nagy egyéniségeit és a város múltjához kötődő alkotókat. Az előadásban megjelent a névadó Csokonai Vitéz Mihály, elhangzottak Ady Endre, Szabó Magda, Tóth Árpád, Borbély Szilárd sorai, Újhelyi Kinga Térey János megzenésített verseit adta elő, filmfelvétel keltette életre Hofi Gézát és Mensáros Lászlót, és a jelenlévők meghallgathatták a Kodály Filharmonikusok lenyűgöző előadását is. 
A gála után a színészek veszik birtokba az épületet, hogy felkészüljenek az évad első előadására: októberben Puccini Bohéméletével kezd a színház, Szikora János rendezésben. 

Borítókép: A közönség birtokba vehette a felújított Csokonai Teátrumot (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)