A kiállítás célja Rudolf Mihály Ybl-, Kós Károly- és Pro Architectura díjas építész, akadémikus munkásságának bemutatása, aki immár négy évtizede végzi értékmentő és értékteremtő tevékenységét. A városi léptéktől a belsőépítészeti részletrajzokig újraéleszti Magyarország építészeti hagyatékát: úgy ad otthont közösségeknek, hogy sokrétű, árnyalt térstruktúrákkal és azok hangsúlyos kézművesrészleteivel összeköti az épületeket történelmi eredetükkel.
A megnyitót Juhász Judit, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szóvivője konferálta, köszöntőt Ferencz István Kossuth-díjas építész, a Nemzet Művésze mondott, a tárlat hivatalos megnyitását pedig Bodonyi Csaba Ybl- és Széchenyi-díjas építész vállalta, utóbbiak a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjai. Ferencz István a hitvallását a következőképpen foglalta össze:
Az állandó értékek keresése, abban működtetni az eleven, lüktető életet, és nyomot hagyni a haza földjén.
Köszöntőjében kitért mindazokra, akiknek a munkája szükséges egy-egy építészeti terv valóra váltásához a társtervezőktől az iparművészeken át a bádogosokig, akik az épületeken dolgoznak, és térbe emelik a terveket.
A tárlat során a projektek bemutatásakor restaurátor, képző- és iparművészek tervei, tárgyai és alkotásai egészítik ki az építésztablókat és maketteket.
Ezekből a munkakapcsolatokból gyakran barátságok, több projekten átívelő együttműködések alakultak ki az évek alatt. – És egy apró titkot még hadd mondjak el! Magam is megdöbbentem először megnézve az anyagot, hogy itt nem történik más, minthogy a Magyar Művészeti Akadémia eszmeisége, az összművészetiség teljesedik ki a térben – zárta gondolatait.
Bodonyi Csaba a megnyitóbeszédében Rudolf Mihály szellemiségét mutatta be a kiállítás címén, a lélekjelenlét analógiáján keresztül.
Az építész a Miskolci Építész Műhely immár negyedik generációja tagjaként ma is sok fiatalt indít el a pályán, érzékennyé teszi látásmódjukat a szervesen egymásra épülő történelmi korokra, a hely szellemének kutatására. Példát ad arra, hogy hogyan lehet a hagyományt szeretetteljesen újraalkotni, és hogy milyen fontos a részletek kidolgozása. Bodonyi Csaba hangsúlyozta, hogy Rudolf Mihály főépítészeti munkásságában is megfigyelhető ez a törekvés: 2003–2010 között Felsőzsolca város főépítésze volt, ahol zárófeladata az árvíz utáni újjáépítés lett, amiért több díjat, kitüntetést is kapott. 2015 óta Tokaj város főépítésze, ahol éppen a megnyitóbeszédet tartó Bodonyi Csaba huszonöt éves munkájának szerves folytatását vállalta.
A kiállításmegnyitón a Kalotaszegi táncrend a Számadó zenekar kíséretével adott rövid műsort.
A tárlat az Égerszög-Művésztelep Közhasznú Alapítvány szervezésében jött létre, a kurátor Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA művészetelméleti tagozat rendes tagja. A Lélekjelenlét október 29-ig tekinthető meg a Vigadóban.
